Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-12-07 / 49. szám

2. oldal Komáromi Lapok* 1918. december 7. fog intézkedni. Természetes, hogy e tisztviselők nyugdíj és egyéb igényei érintetlenül fennma­radnak. Ezekre a helyekre az uj tisztviselőket, ideértve a polgármestert is, a kormány fogja kinevezni, de az összes városi tisztviselők egy státusba tartoznak majd és nem áll elő az az állapot, hogy az egyik városban a teljesen azonos munkakört betöltő tisztviselőnek keve­sebb vagy több fizetése lesz, mint a másik városban. A közgyűlésnek az eddiginél tágabb ha­tásköre lesz. A tisztviselők fizetését az állam adja, de ezért a városok semmiféle ellenszol­gáltatást nem tartoznak fizetni, hiszen a váro­sok polgárai fizetnek adót az államnak és eb­ből az adóból fizetik majd a tisztviselőket. Fontos szerepük lesz a tisztviselők köréből alakított bizalmi tanácsnak, a belügyminisz­térium illetékes osztálya kinevezéseknél és át­­áthelyezéseknél csak a bizalmi férfiak vélemé­nyének meghallgatása után járhat el. Mert szolgálati érdekből városi tisztviselőket átlehet helyezni egyik városból a másikba, de mindig csak akkor, ha ezt az áthelyezést a bizalmi­férfiak szükségesnek találják. Az előléptetés automatikus lesz, a tisztviselők fegyelmi ügyé­ben tisztviselőkből alakult független fegyelmi bíróság dönt, a demokratikus követelmények­nek megfelelően. A szolgálati pragmatika is demokratikus alapon fog elkészülni. A városi tanács hatáskörébe a jövőben csak az admi­nisztrációs ügyek tartoznak, a városok va­gyonkezelését függetlenül a tanácstól gazdasá­gilag képzett szakemberek végzik majd el. Mindez természetesen a közgyűlés legteljesebb ellenőrzése mellett történik. A birtokreform előkészítése. Komárom, dec. 7. A földmivelésügyi minisztériumban közel két héten át tanácskoztak a birtokreform alap­elveiről. A tanácskozások most értek véget s a földmivelésügyi miniszter záróbeszéde szerint a kormány rendelete a következő héten meg­jelenik. Hogy milyen lesz a rendelet, ma még nem tudjuk. Egy bizonyos, hogy földosztás a szó szoros értelmében nem lesz, de nem is lehet, ellenben méltányos áron, hosszú törlesz­tésre fog adni földet a kormány azoknak, akik erre érdemet szereztek és a földet megtudják mű­velni. Érdemül csak a munkát lehet elismerni, a szorgalmat, amit az egyes emberek a köz érdekében kifejtenek. Ma minden munka köz­érdek. Közérdek az, hogy a krumpli, a répa benn ne rothadjon a földben, a kukoricát ide­jében letörjék és betakarítsák, közérdek, hogy a földek meg legyenek művelve, az állatok gondozva, a tűzifa ki legyen termelve. Közér­dek, hogy menjenek a vasutak, dolgozzanak a gyárak, — szóval minden néven-nevezendő munka közérdek. Aki henyél s hozzá még eset­leg kárt is tesz más vagyonában, az a közér­dek ellen vét s az ilyennek nem szabad földet kapnia a hazában. Nem is kap. Ezt a kormány határozottan kimondta. Ezért tehát szorgalmasan dolgozzék mindenki s ne próbáljon erőszakkal, önhatalmúlag mások birtokából foglalni, mert az egészen biztosan nem lesz az övé. De nagyon fontos az is, hogy az idegen nyelvű polgársak el ne szakadjanak az ország­tól, mert akkor a fölosztásra szánt nagy bir­tokra is az ellenség teszi rá a kezét s nem lesz, amit a kormány elosszon. Tehát a földet kell védeni azzal, hogy egyes területek elsza­kitását megakadályozzuk. Ezért kell a fegyverbe hívottaknak sürgősen bevonulniek, mert a haza édes földjét kell megvédelmezniök a rablók ellen. Mindenki tegye meg a kötelességét! II Httili otmMtt. A Komáromi Kereskedők Testületének ülése. Mit akarnak a kereskedők ? A Komáromi Kereskedők Testületé szom­baton este nyolcz órakor ülést tartott a Nép­bank tanácstermében, ahol kereskedővilágunk számos tagja jelent meg. Mint látszik, a testü­let iránti érdeklődés fokozódott, a mi helyén való is, hiszen ez ülésen nagy horderejű kér­dések kerültek megvitatás alá, a melyek Komá­rom jövő kereskedelmére kiszámithatlan fontos­ságúak. — Nagyon fontosnak gondoljuk és Ítéljük, hogy a jövőben a testületi élet intenzivebb legyen és a kereskedők bizonyítsak be, hogy a haladás és fejlődés iránt érzékkel bírnak és tudatában vannak annak, hogy az üzleti tevékenységüket ott és úgy alig folytat­hatják, mint a háború előtt és alatt. Az uj Magyarországban egészen uj alapokra kell a kereskedelemnek helyeződnie. Nem szabad te­hát szem elől téveszteni, hogy Komáromban nem lehet már a közel jövőben egynémely te­kintetben úgy vezetni az üzletet, mint azelőtt. Mert nagyon könnyen megtörténhetik s ez nagyon valószínű, hogy a maradi szellemű kereskedők lábai alól ki fog csúszni a talaj és a kor szellemét megértő, fejlődni és áldozni egyaránt kívánó kereskedők fognak felül kere­kedni, ami a köz szempontjából is kívánatos. A kereskedői analfabetizmus könnyen boldogult verseny hijján a háborús évek alatt, de a há­ború megszűntével halálra van ítélve és a kö­zönség érdekei ellen való. Mi annak és az olyan kereskedelemnek vagyunk a hívei, amely számol a közönség igényeivel és érdekeivel és megelégedésével s nem az a legnagyobb célja, hogy minél nagyobb haszonra tegyen szert, a közönség rovására. Számos alkalommal foglalkoztunk a Ko­máromi Kereskedők Testületével és a komáromi kereskedelemmel. Tettük ezt mindenkor azért, hogy kereskedőinket munkára serkentsük és ezáltal az ipar és kereskedelem fellendítését segítsük elő. Törekvéseink, örvendve állapíthat­juk meg, a testületnél, mint a kereskedőknél az annyira kívánatos visszhangra leltek, minek egyik megnyilvánulása volt a szombati ülés. Milch Dezső fakereskedő, a testület tb. elnöke a ki a kereskedők iránti önzetlen munkásságá­nak számos alkalommal adta már eddig is tanujelét s a ki ezért a kereskedői körökben nagy és olyan szimpáthiának örvend, ami ké­szültsége és nagy ügyszeretete mellett alkal­massá teszi őt a vezetésre, munkához látott. Ismerve az ő lelkességét és fáradhatatlanságát, bizva bízunk abban, hogy ha kellő megértésre és támogatásra talál, a mit hiszünk is, sikerrel fogja megoldani azokat a nagy kérdéseket, a melyek megoldása nemcsak a kereskedők egye­temére, de a városra és annak közönségére is kiható jótékony hatását éreztetni fogja. * Milch Dezső lelkes szavakkal megnyitván az ülést, üdvözölte a megjelenteket s örömmel jelentette, hogy olyan jelenségeket lát, amelyek arra engednek következtetni, hogy a kereskedők felismerni látszanak az idők intését. Majd a szervezkedés szükségességét hangsúlyozza és megállapítja, hogy a nagytőkés osztálytól nem kell Komáromban félni a város kicsisége miatt, ezirányban tehát a komáromi kereskedelmet veszély nem fenyegeti. — Mi — úgymond — az egyéni munka és szorgalom dolgos tevékenységéből eredő gyümölcseit kívánjuk biztosítani, ehhez azonban minél több önálló polgári ekzisztencia létesítése és ezek túlsúlya szükséges. Ami kereseti águnk ! nyelvére átfordítva annyit tesz, hogy minél több I dolgozni kívánó egyén jusson önálló munkához és ne legyen függésben a nagytőkétől. A mi irányunk a dolgozó középosztálynak anyagi és szellemi többfermelését, a produktiv erők fejlesztését, a munkanélküli jövedelmek ki­küszöbölését kívánja. Majd a kereskedők társadalmi elhelyez­kedéséről szól. Azután megemlíti, hogy a közeli napokban Komáromban egy erős demokratikus párt fog megalakulni, amely pártba, bár a szociáldemokrata párt törekvéseiben több szim­patikus vonást lát, kell nemcsak kereskedői, i de városi érdekből is, a kereskedőknek tömörülni. ! Hosszabban tér ki az uj párt ismertetésére. Teljes helyesléssel találkozott Milch Dezső j abbeli kijelentése, hogy a kereskedők között i egyenlőség legyen. A gazdag kereskedő ne ; nézze le a szegény kiskereskedőt. Nemkülönben i az az ideális lélekből fakadó felhivása, hogy j a kereskedők felebarátságra törekedjenek és a | tehetségek érvényesülése lehetővé tétessék. Az ülés örömmel fogadta ezután azon í elnöki jelentést, mely szerint Perczel Mór Komárom vármegye és város kormánybiztosa ! szívélyes üdvözletét küldi a Testületnek. Az j ülés Milch Dezső indítványára PerczeL Mór j kormánybiztost és F. Szabó Géza polgár­­! mestert és Vargha Sándor lelkészt, a Nemzeti Tanács elnökét a testület tiszteletbeli tagjául megválasztotta. A nagyhatású elnöki megnyitó után Fried I Jenő szólalt fel. Szintén a szervezkedés sztík- I ségességét hangsúlyozta. Ellentétben Milch Dezső felfogásával, a maga részéről a politikai pártállás tekintetében a legteljesebb szabadságot kívánja. Majd az Ipartestülettel való kooperációra ' vonatkozó tervezetet ismerteti, melynek valóra I válása csak üdvös lehet a testület tagjaira. Azt l javasolja, továbbá, hogy a testületnek meg­­í felelő körhelyisége legyen, ahol a kereskedők | összejöhetnek, ügyeiket megvitathatják. Szük­­j ségesnek ítéli, hogy a testület ügyeivel állan­­. dóan foglalkozó, hivatásos ügyvezetőt tartson. I Majd a testület kebelében alakítandó önsegélyző I egylet tervezetét ismerteti és annak megvalósí­tását ajánlja. Végül az ipartestülettel való kooperáció mellett érvelt. Fleischmann Samu és Hacker Richárd felszólalásaikban azt hangsúlyozzák, hogy a j testület politikai szempontból állást ne foglaljon ! egyik párt mellett sem, hanem bízza azt mint ! eddig, minden kereskedő szabad belátására. Hacker Richárd Fried Jenő előterjesztésével szemben, nem látja szükségesnek az önsegélyző egylet megalakítását éppen akkor, amikor e tekintetben éppen a kormány fog cselekedni. Szükségesnek ítéli azonban, hogy a város képviselőtestületében a testület is megfelelően képviselve legyen. A felszólalásokra Milch Dezső nyomatékkai jelentette ki, hogy a testü­letnek nem lehet célja, hogy országos politiká­val foglalkozzék. Az ülés ezután a Komáromi Nemzeti Ta­nácsba három tagot delegált a [testület kebe­léből. A helyi sajtó is szóba került az ülésen. Fleischman Samu szeszkereskedő azt kifogá­solta, hogy a helyi sajtó ellensége a komáromi kereskedőknek, a kik ellen a közönséget izgatja. A Komáromi Újság legutóbbi számára hivat­kozott, a melyben egy cikk — szerinte — sú­lyos támadást tartalmaz a kereskedők ellen. A sajtót ért támadásra elnöki engedéllyel azonnal válaszoltak a lapoknak az ülésen részt­vevő tagjai. Mészáros Lajos János a helyi sajtó nevében a leghatározottabban tiltakozott a fel­­szólialó olyan beállítása ellen, mintha a helyi lapok ellenségei volnának a komáromi keres­kedőknek, vagy ellenük izgatnának. Kijelentette, hogy a kereskedők részéről nem támadást, de köszönetét és elismerést érdemel és várhat a sajtó, a melynek különben is kötelessége a közönség érdekeit a legteljesebb mértékben lojtntdi. Hajm«, Onleláiíi. Inkor. Mnnnililt Mészáros nőifodrász terme IlIrlIilVIll Baross-utca 5. sz. (Grand-kávéház mellett) liluyiljlll Havibérlet üzletben és üzleten kívüli ltodra! ói loift Nádor-utca 15. Klliiiíli bajnuktt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom