Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-12-07 / 49. szám
2. oldal Komáromi Lapok* 1918. december 7. fog intézkedni. Természetes, hogy e tisztviselők nyugdíj és egyéb igényei érintetlenül fennmaradnak. Ezekre a helyekre az uj tisztviselőket, ideértve a polgármestert is, a kormány fogja kinevezni, de az összes városi tisztviselők egy státusba tartoznak majd és nem áll elő az az állapot, hogy az egyik városban a teljesen azonos munkakört betöltő tisztviselőnek kevesebb vagy több fizetése lesz, mint a másik városban. A közgyűlésnek az eddiginél tágabb hatásköre lesz. A tisztviselők fizetését az állam adja, de ezért a városok semmiféle ellenszolgáltatást nem tartoznak fizetni, hiszen a városok polgárai fizetnek adót az államnak és ebből az adóból fizetik majd a tisztviselőket. Fontos szerepük lesz a tisztviselők köréből alakított bizalmi tanácsnak, a belügyminisztérium illetékes osztálya kinevezéseknél és átáthelyezéseknél csak a bizalmi férfiak véleményének meghallgatása után járhat el. Mert szolgálati érdekből városi tisztviselőket átlehet helyezni egyik városból a másikba, de mindig csak akkor, ha ezt az áthelyezést a bizalmiférfiak szükségesnek találják. Az előléptetés automatikus lesz, a tisztviselők fegyelmi ügyében tisztviselőkből alakult független fegyelmi bíróság dönt, a demokratikus követelményeknek megfelelően. A szolgálati pragmatika is demokratikus alapon fog elkészülni. A városi tanács hatáskörébe a jövőben csak az adminisztrációs ügyek tartoznak, a városok vagyonkezelését függetlenül a tanácstól gazdaságilag képzett szakemberek végzik majd el. Mindez természetesen a közgyűlés legteljesebb ellenőrzése mellett történik. A birtokreform előkészítése. Komárom, dec. 7. A földmivelésügyi minisztériumban közel két héten át tanácskoztak a birtokreform alapelveiről. A tanácskozások most értek véget s a földmivelésügyi miniszter záróbeszéde szerint a kormány rendelete a következő héten megjelenik. Hogy milyen lesz a rendelet, ma még nem tudjuk. Egy bizonyos, hogy földosztás a szó szoros értelmében nem lesz, de nem is lehet, ellenben méltányos áron, hosszú törlesztésre fog adni földet a kormány azoknak, akik erre érdemet szereztek és a földet megtudják művelni. Érdemül csak a munkát lehet elismerni, a szorgalmat, amit az egyes emberek a köz érdekében kifejtenek. Ma minden munka közérdek. Közérdek az, hogy a krumpli, a répa benn ne rothadjon a földben, a kukoricát idejében letörjék és betakarítsák, közérdek, hogy a földek meg legyenek művelve, az állatok gondozva, a tűzifa ki legyen termelve. Közérdek, hogy menjenek a vasutak, dolgozzanak a gyárak, — szóval minden néven-nevezendő munka közérdek. Aki henyél s hozzá még esetleg kárt is tesz más vagyonában, az a közérdek ellen vét s az ilyennek nem szabad földet kapnia a hazában. Nem is kap. Ezt a kormány határozottan kimondta. Ezért tehát szorgalmasan dolgozzék mindenki s ne próbáljon erőszakkal, önhatalmúlag mások birtokából foglalni, mert az egészen biztosan nem lesz az övé. De nagyon fontos az is, hogy az idegen nyelvű polgársak el ne szakadjanak az országtól, mert akkor a fölosztásra szánt nagy birtokra is az ellenség teszi rá a kezét s nem lesz, amit a kormány elosszon. Tehát a földet kell védeni azzal, hogy egyes területek elszakitását megakadályozzuk. Ezért kell a fegyverbe hívottaknak sürgősen bevonulniek, mert a haza édes földjét kell megvédelmezniök a rablók ellen. Mindenki tegye meg a kötelességét! II Httili otmMtt. A Komáromi Kereskedők Testületének ülése. Mit akarnak a kereskedők ? A Komáromi Kereskedők Testületé szombaton este nyolcz órakor ülést tartott a Népbank tanácstermében, ahol kereskedővilágunk számos tagja jelent meg. Mint látszik, a testület iránti érdeklődés fokozódott, a mi helyén való is, hiszen ez ülésen nagy horderejű kérdések kerültek megvitatás alá, a melyek Komárom jövő kereskedelmére kiszámithatlan fontosságúak. — Nagyon fontosnak gondoljuk és Ítéljük, hogy a jövőben a testületi élet intenzivebb legyen és a kereskedők bizonyítsak be, hogy a haladás és fejlődés iránt érzékkel bírnak és tudatában vannak annak, hogy az üzleti tevékenységüket ott és úgy alig folytathatják, mint a háború előtt és alatt. Az uj Magyarországban egészen uj alapokra kell a kereskedelemnek helyeződnie. Nem szabad tehát szem elől téveszteni, hogy Komáromban nem lehet már a közel jövőben egynémely tekintetben úgy vezetni az üzletet, mint azelőtt. Mert nagyon könnyen megtörténhetik s ez nagyon valószínű, hogy a maradi szellemű kereskedők lábai alól ki fog csúszni a talaj és a kor szellemét megértő, fejlődni és áldozni egyaránt kívánó kereskedők fognak felül kerekedni, ami a köz szempontjából is kívánatos. A kereskedői analfabetizmus könnyen boldogult verseny hijján a háborús évek alatt, de a háború megszűntével halálra van ítélve és a közönség érdekei ellen való. Mi annak és az olyan kereskedelemnek vagyunk a hívei, amely számol a közönség igényeivel és érdekeivel és megelégedésével s nem az a legnagyobb célja, hogy minél nagyobb haszonra tegyen szert, a közönség rovására. Számos alkalommal foglalkoztunk a Komáromi Kereskedők Testületével és a komáromi kereskedelemmel. Tettük ezt mindenkor azért, hogy kereskedőinket munkára serkentsük és ezáltal az ipar és kereskedelem fellendítését segítsük elő. Törekvéseink, örvendve állapíthatjuk meg, a testületnél, mint a kereskedőknél az annyira kívánatos visszhangra leltek, minek egyik megnyilvánulása volt a szombati ülés. Milch Dezső fakereskedő, a testület tb. elnöke a ki a kereskedők iránti önzetlen munkásságának számos alkalommal adta már eddig is tanujelét s a ki ezért a kereskedői körökben nagy és olyan szimpáthiának örvend, ami készültsége és nagy ügyszeretete mellett alkalmassá teszi őt a vezetésre, munkához látott. Ismerve az ő lelkességét és fáradhatatlanságát, bizva bízunk abban, hogy ha kellő megértésre és támogatásra talál, a mit hiszünk is, sikerrel fogja megoldani azokat a nagy kérdéseket, a melyek megoldása nemcsak a kereskedők egyetemére, de a városra és annak közönségére is kiható jótékony hatását éreztetni fogja. * Milch Dezső lelkes szavakkal megnyitván az ülést, üdvözölte a megjelenteket s örömmel jelentette, hogy olyan jelenségeket lát, amelyek arra engednek következtetni, hogy a kereskedők felismerni látszanak az idők intését. Majd a szervezkedés szükségességét hangsúlyozza és megállapítja, hogy a nagytőkés osztálytól nem kell Komáromban félni a város kicsisége miatt, ezirányban tehát a komáromi kereskedelmet veszély nem fenyegeti. — Mi — úgymond — az egyéni munka és szorgalom dolgos tevékenységéből eredő gyümölcseit kívánjuk biztosítani, ehhez azonban minél több önálló polgári ekzisztencia létesítése és ezek túlsúlya szükséges. Ami kereseti águnk ! nyelvére átfordítva annyit tesz, hogy minél több I dolgozni kívánó egyén jusson önálló munkához és ne legyen függésben a nagytőkétől. A mi irányunk a dolgozó középosztálynak anyagi és szellemi többfermelését, a produktiv erők fejlesztését, a munkanélküli jövedelmek kiküszöbölését kívánja. Majd a kereskedők társadalmi elhelyezkedéséről szól. Azután megemlíti, hogy a közeli napokban Komáromban egy erős demokratikus párt fog megalakulni, amely pártba, bár a szociáldemokrata párt törekvéseiben több szimpatikus vonást lát, kell nemcsak kereskedői, i de városi érdekből is, a kereskedőknek tömörülni. ! Hosszabban tér ki az uj párt ismertetésére. Teljes helyesléssel találkozott Milch Dezső j abbeli kijelentése, hogy a kereskedők között i egyenlőség legyen. A gazdag kereskedő ne ; nézze le a szegény kiskereskedőt. Nemkülönben i az az ideális lélekből fakadó felhivása, hogy j a kereskedők felebarátságra törekedjenek és a | tehetségek érvényesülése lehetővé tétessék. Az ülés örömmel fogadta ezután azon í elnöki jelentést, mely szerint Perczel Mór Komárom vármegye és város kormánybiztosa ! szívélyes üdvözletét küldi a Testületnek. Az j ülés Milch Dezső indítványára PerczeL Mór j kormánybiztost és F. Szabó Géza polgár! mestert és Vargha Sándor lelkészt, a Nemzeti Tanács elnökét a testület tiszteletbeli tagjául megválasztotta. A nagyhatású elnöki megnyitó után Fried I Jenő szólalt fel. Szintén a szervezkedés sztík- I ségességét hangsúlyozta. Ellentétben Milch Dezső felfogásával, a maga részéről a politikai pártállás tekintetében a legteljesebb szabadságot kívánja. Majd az Ipartestülettel való kooperációra ' vonatkozó tervezetet ismerteti, melynek valóra I válása csak üdvös lehet a testület tagjaira. Azt l javasolja, továbbá, hogy a testületnek megí felelő körhelyisége legyen, ahol a kereskedők | összejöhetnek, ügyeiket megvitathatják. Szükj ségesnek ítéli, hogy a testület ügyeivel állan. dóan foglalkozó, hivatásos ügyvezetőt tartson. I Majd a testület kebelében alakítandó önsegélyző I egylet tervezetét ismerteti és annak megvalósítását ajánlja. Végül az ipartestülettel való kooperáció mellett érvelt. Fleischmann Samu és Hacker Richárd felszólalásaikban azt hangsúlyozzák, hogy a j testület politikai szempontból állást ne foglaljon ! egyik párt mellett sem, hanem bízza azt mint ! eddig, minden kereskedő szabad belátására. Hacker Richárd Fried Jenő előterjesztésével szemben, nem látja szükségesnek az önsegélyző egylet megalakítását éppen akkor, amikor e tekintetben éppen a kormány fog cselekedni. Szükségesnek ítéli azonban, hogy a város képviselőtestületében a testület is megfelelően képviselve legyen. A felszólalásokra Milch Dezső nyomatékkai jelentette ki, hogy a testületnek nem lehet célja, hogy országos politikával foglalkozzék. Az ülés ezután a Komáromi Nemzeti Tanácsba három tagot delegált a [testület kebeléből. A helyi sajtó is szóba került az ülésen. Fleischman Samu szeszkereskedő azt kifogásolta, hogy a helyi sajtó ellensége a komáromi kereskedőknek, a kik ellen a közönséget izgatja. A Komáromi Újság legutóbbi számára hivatkozott, a melyben egy cikk — szerinte — súlyos támadást tartalmaz a kereskedők ellen. A sajtót ért támadásra elnöki engedéllyel azonnal válaszoltak a lapoknak az ülésen résztvevő tagjai. Mészáros Lajos János a helyi sajtó nevében a leghatározottabban tiltakozott a felszólialó olyan beállítása ellen, mintha a helyi lapok ellenségei volnának a komáromi kereskedőknek, vagy ellenük izgatnának. Kijelentette, hogy a kereskedők részéről nem támadást, de köszönetét és elismerést érdemel és várhat a sajtó, a melynek különben is kötelessége a közönség érdekeit a legteljesebb mértékben lojtntdi. Hajm«, Onleláiíi. Inkor. Mnnnililt Mészáros nőifodrász terme IlIrlIilVIll Baross-utca 5. sz. (Grand-kávéház mellett) liluyiljlll Havibérlet üzletben és üzleten kívüli ltodra! ói loift Nádor-utca 15. Klliiiíli bajnuktt!