Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-11-30 / 48. szám

Harminckilencedik évfolyam. 48. ssám. S®mápoiW| 1918. novemfeeí* 30. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: Egész évre 16 K Félévre 8 K Negyedévre 4 K Egyes szám ára: 30 fillér. Megjelenik minden szombaton. Részi kell uenni mindenkinek abban a munkában, amely az uj Magyarország megteremtéséért meg­indult. Ebben a munkában nincs párt, nincs taktika, nincs semmi más, mint egy cél: romjaiból újra megépiteni és a ; jövő életre képessé tenni hálánkat. Ma j nincs barátunk, aki szavát emelné mel- j lettünk, ellenségünk az egész világ. A \ régi szomszédok, a fegyvertársak is mohó j falánksággal rohannak ránk, mindegyik j le akar szakítani magának valamit az í ország testéből. Rajiunk múlik jórészt, | hogy mit tudunk megmenteni az ősi ; magyar földből. Ke bizzunk semmi másban, mint a magunk erejében és kitartásában. Ne j tápláljunk hiú reményeket, ne hitessünk j e1 magunkkal álmokat, a magyar népre ; történelmének legválságosabb ideje borult. A négy esztendőnél hosszabb háborúban kimerültek erőink és ezt a ovöngeséget, megsemmisítésünkre akarják felhasználni ellenségeink. Nem menthet meg bennün­ket más, mint a saját erőnk és mun­kánk. Mindenkit át kell hatni annak a gondolatnak, hogy becsületes [munkájára szükség van, mindenkit át kell hatni annak az érzésnek, hogy ma minden más érdek és érzés kizárásával magya­roknak, testvéreknek kell lennünk. Meg­valósult a régi magyar ábránd, megvan a független, önálló szabad Magyarország, Az elvesztett háború reménytelenségéből tavaszi virulással fakad az uj remény, hogy ezt a független országot újra erőssé, magyarrá, boldoggá tehetjük. Rajtunk áll, hogy igy legyen. Ha akarunk és tudunk dolgozni, ha akarjuk és tudjuk egymást megérteni és hazafias munkára nyújtjuk egymásnak kezünket, megnyílik a jövő uj útja, mely az ezeréves ország boldo­gulását továbbra is biztosítja. Nagy bűn most nem dolgozni, tétlennek maradni az uj államalkotás nagy munkájában. Nem szereli a hazáját, aki nem veszi ki ré­szét ebből a munkából ! Tehát fogjunk össze mindannyian, hogy megvalósult ábrándunkat, a független önálló Magyarországot mindjárt a szüle­tése után a saját hibánkból el ne veszít­sük, hogy biztosítsuk számára a jövőt, az uj ezerévet! PetilSkai és társadalmi lap. Lapvezér: TUBA JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Komárom, Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Főszerkesztő: KISS GYULA dr. Kéziratokat nem adunk vissza. A Nemzeli Tanács íeliása. Az ország belrendje és közbiztonsága, a magán valamint a népvagyon érdeke követeli, hogy a magyar hadügyminisztérium 283i5jeln. 1. a. 1918. számú jendelele alapján visszatar­tandó egyének, tehát az 1896. és ennél fiata­labb szüietésü évfolyambeliek, minél hamarább és mentve minden kicsinyes aggáiyoskodástól, katonailag szereztessenek. Ezen szervezett katonai egységek képesek lesznek arra, hogy ezredéves hazankat a sokat szei vedelt népet és ennek jólétét mindennemű rabló és csőcse­lék nép garázdálkodásaitól megóvják. Minden szervezésnek alapfeltétele a fe­gyelem. A tisztek és a legénység közötti egyet­értés és bajtársiasság, valamint az egymás iránii tisztelet és becsülés juttatja leginkább kifejezésére azon ideális eszmék megvalósulá­sát, melyet eddig elértünk és amelyet hazánk boldogulására megtartani is akarunk. Oly egyének, akik a népkormány által kiadott parancs ellenére önkényíileg eltávoznak, a törvény által szabott súlyos kövelkezmények­­kel számoljanak. Az i y egyének a földbirtok reformjánál tekintelbe nem vétetnek és az át­alakulás által létesítendő egyéb kedvezmények­­<ö' elednek. Az önkényes távozás a nér> érde­keiért történő szolgálati kötelezettség .döfi ki­vonás magával vonja a polgártársak bizalmá­nak és megbecsülésének is elvesztését. * nagy a ICO holdason felüli birtokok területe és mennyi ebben a kategóriában az eldarabo­­lásra alkalmas földterület. A különböző birtokok területe. Birtokstatisztikánk nagyon tökéletlen, mert az 1895. évi felvételre vagyunk utalva, a 23 év óta végbement lényeges változásokat tehát nem tudjuk megfelelően figyelembe venni. 1895-ben a 100 holdason aluli birtokok terü­lete Magyarországon 22'4 millió kát. hold volt, a ICO holdason felüli szabad birtokok területe 11 millió, a ICO holdason felüli kötött birto­kok területe pedig 15 5 millió kát. hold vol: tehátMagyarország összes földbirtok területe 49 millió kát. holdat tett ki. Mennyit lehet eldarabolni? A ICO holdason felüli birtokkategóriák összes területe 25‘5 millió kát. hold. Ez a 25'5 millió hold azonban a maga egészében nem alkalmas eldarabolásra, mert ebből mindenek­előtt le kell vonni mintegy 11 5 millió kát. holdat kitevő erdőséget, azután mintegy 2\> millió kát. hold nemtermelő területet, amellett levonandó a szőlő és kertészeti kufiura alatt álló terület, mely több ICO 000 kát. holdat tesz ki. Levonva tehát az eldarabolásra nem alkalmas, iilelve mezőgazdaságilag nem.növel­­hetö területeket, marad körülbelül 11—12 millió kát. hold oly terület, amelyet az eldara­­bolási teivezet kombinációba vehet. Felhívjuk a rokkantakat és hadi özvegye­ket, hogy a kiknek a iokkant dijak, valamint az özvegyi dijak kifizetése körül sérelmük van, vagy akik még ilyen segélyt nem kaptak, pa­naszukkal forduljanak a Nemzeti Tanácshoz a szerdán és szombaton d. u. 5 órakor a Város­ház II. emeletén tartandó üléseken, vagy pedig a Munkástanácsnál a Kultúrpalotában jelent­kezzenek. A komáromi Nemzeti Tanács. A birtokpolitikái javaslat. (A magyarországi földbirtokok területe 49 millió kát. hold. — Feldarabolásra alkalmas 11—12 millió kát. hold föld. — 700 000 családnak igényét lehet kielégíteni. — A mun­kálatok hosszabb időt igényelnek.) (Budapesti tudósítónktól.) Mindama reformok között, amelyeket a népkormány meg­valósítani hivatott, legnagyobb az érdeklődés a birtokpolitikai törvényjavaslat iránt, mert ez az emberek százezreit ugyszéilván létükben érinti. Ebben a pillanatban pontos képet nem tudunk alkotni a tervbe vett intézkedésekről, kétség­telen azonban, hogy oly gyökeres földreform készül, mely a múltban kieszelt legradikálisabb birtokpolitikai követeléseket is túlhaladja. A 100 holdon aluli birtoktestek valószínűen érin- j tétlenül maradnak, a feldarabolás alapjául tehát j a 100 holdon felüli birtokok vehetők tekin- ’ tetbe. Érdekes most már tudnunk, hogy mily 1QO imtri föld a régi tulajdonosé. Ebből a 11 —12 millió kát. hold földből körülbelül 7—7 4 millió a szántó és 4—4 6 millió a rét és legelő. Ennyi állana rendelke­zésre a feldarabolás céljaira, feltéve, hogy azokat a birtokosokat, akik ezidőszerint a 100 holdon felüli területeket bírják, egyszerűen a levegőbe szórnák, ami azonban aligha elkép­zelhető, mert a legradikálisabb reform keresz­tülvitele esetén is legalább ICO hold föld a régi tulajdonos kezén marad. 8 9 millió eldarabolható földterület. A régi tulajdonosok száma a magasabb birtokkategóriákban körülbelül 24.000. Ezek egyéni tulajdonjog alapján bírják a földet, ezekhez sorakozik még az államon kívül a törvényhatóságok, községek, egyházak, alapít­ványok, pénzintézetek stb., mint területek, illetve mint jogi személyek. Ha eltekintünk ez utóbbi testületektől és jogi személyektől, akkor még mindig számolnunk kell 24 000 régi bir­tokos igényével és ha ezeknek 100—100 hol­dat hagynánk is meg, erre a célra is 24 mil­lió kát. hold föld kell. Maradna tehát 100 hold birtokmakszimum feltételezésével 86. illetve 96 millió kát. hold feldarabolható te­rület. Ismételjük, hogy az erdőket egyáltalán nem vettük kombinációba. 8—9 millió kát. hold föld felhasználásával is igen nagyszabású birtokpolitikai reformot lehet végrehajtani, ket­tővel azonban tisztában kell lenni. IftSindenki tudja, elis- = POLITZER |VIÓR meri és elmondja^ hogy Homárom, Nádor-utca 19«--.......... üzletében a legszebb minőségű férfi cipőig csatárul*, fehérneműéi* stb. kaphatói*

Next

/
Oldalképek
Tartalom