Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-11-30 / 48. szám
2. oldst! 1918. november 3@. ,Koraáru®m Lapok® Nem mindenki kaphat 10 holdat. Egyik az, hogy e területből nem osztható ki 10—10 kát. hold mindazoknak, akik részben mint teljesen vagyontalan, részben mint 100 holdnál kisebb birtokosok igényt tartanak földre. Magyarországon ugyanis 1914- ben a vagyontalan mezei munkások száma mintegy 700,000, a gazdasági cselédeké 500,000, az 5 holdan aluli birtokosoké 1 millió volt. Ha az 5—10 holdas kisgazdákat a földosztásnál egyáltalán nem vesszük figyelembe, már az alsóbb kategóriában található kisgazdák és vagyontalanok száma is meghaladja a 2 milliót. Miután pedig az 5 holdon aluli kisgazdák birtokterülete átlag csak 25 hold fölJ, a 10 holdnyi kiegészítésre 5 5 hold földre van szükség. Ez 1 millió kisgazdánál 7 5 millió kát. holdra rúg és 1 millió vagyontalannál újabb 10 millióra. Eszerint szó sem lehet arról, hogy egyéni igények a rendelkezésre vonható földterületből kielégíthetők volnának. A kormány bizonyára arra gondolhatott, hogy a földreformnál nem az egyéneket, hanem a családokat veszi alapul. Megfelelő adat hijján nem tudhatjuk, hogy a földosztásnál figyelembe vehető férfiből hány családot lehet konstruálni. A valóságban többnek, mint 700,000 családnak igénye (10 holdas területi alapon) ki nem elégíthető még abban az esetben sem, ha Magyarország egész háború előtti területének ura marad. Szükség van a középbirtokra. A másik szempont, mellyel tisztába kell jönni, az, hogy a közép- és nagyüzemü-birtokok egyszerű felosztásával a mezőgazdasági termelést súlyos válság elé állítanánk, mert a kulturális szempontból a legfejlettebb termelőszervezeteket rombolnánk szét, amelyek a múltban a közélelmezést a leghathatósabban biztosították, kivitelre termeltek és ekként forrásai voltak a nemzeti vagyonosodásnak. A középbirtokra nem azért van szükség, hogy egyik-másik birtokos nagyobb jólétnek örvendjen a többinél, de szükség van rá azért, hogy kultúra legyen. A földmivelésiigyi miniszter figyelmébe. Hisszük, hogy a népkormány mérlegelni fogja, hogy a mezőgazdasági fejlődés és többtermelés érdekéből mekkora szükség van a jól berendezett és a haladás vívmányait értékesítő középüzemekre. Különben a középbirtokok egyszerű szétosztásáról már csak azért sem lehet szó, mert több millió hold föld feldarabolásának keresztülvitele igen hosszadalmas munka. Csalódni fognak, akik azt hiszik, hogy ezt a munkálatot egy esztendő alatt végrehajtani lehetséges, hogy csak az a kérdés, hogy az átmeneti idő alatt ki lesz hajlandó befektetésekre az eldarabolásra Ítélt birtokokon és kik fogják azok földjét megművelni, mikor mindenkinek az lesz a vágya, törekvése, hogy a maga földjét művelje. A kisgazdák egymásközt, például szövetkezeti alapon még csak egyesülhetnek bizonyos nagyobb földmunkák kölcsönös végrehajtására, de a középüzem nem fog kapni cselédet és átmenetileg nem fog kapni munkást sem, aki arra szegődjék, hogy mást szolgáljon, amikor saját szegénységét szolgálhatja. Figyelembe ajánljuk e szempontokat most, az utolsó órában, nehogy jószándéku cselekvési vágyból oly állapotok keletkezzenek, amelyek mezőgazdaságunknak olyannyira szükséges termelőképességét hosszú időre megbéníthatják. Adakozzunk a vak katonáknak! A kaf.onatemetések alkalmával eddig is furcsának találtuk, hogy a magyar fiuk koporsóját feketesárga lepelbe burkolva vitték ki a temetőbe. De hát akkor bajos volt ez ellen tenni, mert a megcsontosodott osztrák copf még haló porában is magának követelte a közös hadseregbeli magyar fiút, a ki pedig magyar vitézséggel, magyar lélekkel szolgálta a hazát. Akkor is fájt ez a látvány, hát még most . . . Mert hát úgy áll a dolog, hogy még most, a magyar népköztársaság idejében, is fekete sárga lepellel takarják le a magyar fiuk koporsóját . . . Magunk voltunk a napokban tanúi annak, hogy a Királypüspök utcán végig a katonák halottas kocsija fekete sárga posztóba burkolt koporsót szállított a temetőbe s azonfelül többször is figyelmeztettek már bennünket erre a temetőbe vezető utcák lakói. Lehetetlen hát szóvá nem tennünk azt a ma már visszaélés számba menő gyakorlatot s tiltakoznunk kell az ellen, hogy továbbra is igy maradjon. Magyarországon ma már nem lehet más, mint magyar hadsereg, melynek színei a legszomorubb alkalomnál, a katonatemetésnél is kell hogy érvényesüljenek. Ajánljuk ezt a helyőrségi kórház parancs; nokságának figyelmébe. Utóvégre nem olyan j nagy dolog egy darab nemzetiszin posztót | vásárolni. Ezt már eddig is megtehették volna. Feriadiiini est és — A hazatérő katonák részére. — j dennapi élvezetet szerez ott mindenki s egyben a kifosztott szegény katonákon segít. Az estély belépődija 6 K; felülfizetéseket köszönettel fogadnak. Sétahangverseny lesz csütörtökön délután 5 órakor, amelyen a hölgybizottság teát fog : felszolgálni. December 8-án kabaréval és tombolával I fog a képkiállitás bezáródni. A kabarén Kurc- I mann Riza, Hermann Manci, Varga Jenő, báró j Cellás Gita, Faragó Sándor, Weil llus, Weisz Iza és dr. Baranyai József fognak szerepelni. A kabaré belépődija 5 K. A kabaré után tombola lesz. Itt emlifjük meg, hogy ez estén büffében is lesz része a közönségnek, mely hisszük, hogy e vállalkozást látogatásával és áldozatkészségével fényes sikerűvé fogja tenni. Nemzetőrségé kerületek. Lépjünk be a nemzetőrségbe! Bartha Albert hadügyminiszter utasítására Fényes László volt országgyűlési képviselő, kormánybizfosi minőségben most szervezi az uj magyar nemzetőrséget. Az ország hat nemzetőri kerületre fog oszlani, amelyek közül a második nemzetőri kerületnek Pozsonyban lesz a parancsnoka. A pozsonyi kerület parancsnokává a hadügyminiszter Éder Rezső honvédhuszárezredest nevezte ki, aki már meg is érkezett Pozsonyba és megkezdte a második magyar nemzetőri kerület felállitási munkálatait. A pozsonyi nemzetőri kerület területe Pozsony-, Nyitra-, Bars-, Trencsén-, Hont-, Komárom-, Esztergom-, Turóc- és Árvavármegyékre, valamint az ezekben a megyékben fekvő városokra terjed ki. A pozsonyi magyar nemzetőri második kerületi parancsnokság a következő felhívást adta ki: Mint már egy Ízben említettük, nagyobbszabásu akció indult meg a háborúból hazatérő katona testvéreink érdekében. Az akció vezetői : dr. Földessy József tábori lelkész, dr. Szilágyi Dezső főhadnagy, festőművész, Faragó Sándor festőművész és jeles karrikaturista és Baranyay József dr. újságíró kollégánk a lenagyobb agilitást fejtik ki, melynek eddigi eredménye az, hogy a nagyközönség szinte lázas érdeklődést tanúsít e vállalkozás iránt, amelynek igy úgy erkölcsi, mint különösen fényes anyagi sikere előre is biztosítottnak látszik. A rendezőség a tiszti kaszinó nagytermében képkiállitást, forradalmi estélyt, sétahangversenyt és tombolával egybekötött kabarét rendez, amit hatalmas plakátok hirdetnek tegnap óta. A képkiállitás, melyen Szilágyi Dezső dr., Ulmann Rezső és Faragó Sándor szebbnélszebb vásznakkal, illetve rajzokkal szerepelnek vasárnap d. e. 11 órakor nyílik meg. A megnyitás ünnepélyességét nagyban emeli, hogy azt Pcrczel Móric, az uj kormánybiztos fogja megnyitni, ki szives készséggel tett eleget a rendezőség ezirányu kérésének. A vernissage után egy faemlékművet lepleznek le. A képkiállitás megnyitásakor a belépődíj 2 K, a többi napokon 1 K. A forradalmi est délután fél hat órakor lesz. Műsora a következő: 1. Vargha Sándor ref. lelkész megnyitó beszéde. 2. Dr. Földessy József tábori lelkész szabadelőadása a szociálizmusról. 3. Csutak Ferenc főhadnagy kuruc nótái tárogató kísérettel. 4. Rauscher György szavalata. 5. Földessy Sándor, a budapesti Nemzeti Színház tagja Tiborc jelenete a Bánk bán-ból. 6. Tóth Edit háborús nótái (a régi rezsim alatt eltiltott dalok). 7. Varga Pál záróbeszéde. A zeneszámokat dr. Szijj Ferenc kíséri zongorán. A gazdag műsoru forradalmi estre felhívjuk a közönség figyelmét. Nem min-Polgártársak! A magyar nemzeti kormány megbízásából egy kicsiny, de annál derekabb csapatot szervezünk, nem háborúra, mert abból elég volt, de arra, hogy tűzhelyeteket, kis háziotthonotokat, földjeiteket s hozzátartozóitok életét, vagyonát megóvjuk, nem külső ellenség ellen, hanem sajnos azon garázdálkodó saját népünk ellen, akik be nem várva a tervezett nagy és igazságos jólét megteremtését, rombolnak, fosztogatnak s néhol gyilkolnak is, ezek ellen szervezzük mi a nemzetőrséget. A feltételek ismeretesek előttetek, ismeretesek a javadalmazások és követelmények is. Jöjjön minden oly 23 éves és idősebb kiszolgált derék katona, ki otthonát elhagyhatja s érzi magában a férfias erőt, hogy a belső rend fentartása érdekében egy becsületes, de fárasztó és nehéz munkát végezni képes. Jöjjön büszke szabad homlokkal és jó szívvel nyújtsa erős karját, férfias elszántságát a saját és testvérei jogainak megvédésére. De csak olyan jöjjön, aki becsülettel alá is rendeli magát ezen kerületi „Nemzeti őrség“ intézkedésének. Cél: a jogos magán- és közvagyon rablók és fosztogatók elleni megóvása. A munka nehéz és fárasztó, de jutalma úgy a városok és falvak, mint azok minden egyes tagjának hálája és elismerése. A jelentkezők kötelezik magukat, hogy a „nemzetőrségnek“ hű és becsületes tagjai lesznek. A kötelezettség a beálló részéről 6 hónapra szólt, kifogástalan magaviselet mellek a Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle ha sználata valóds áldás gyomor F ajosoknak is s^^Lszonulásban szenvedőknek az elrontott gyontret 2—3 óra alatt teljesen rendbe hóm.
