Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-03-02 / 9. szám
&np minciiilencedik évfolyam.___________9. szám. Komárom, 1918. március 2. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY olitilrai és társadalmi la ELÖFIZETÉ«] Ar : Helyben ír> vidékre’ »fé** évre . , . . , ÍR K ! fSlóvr* '.........................8 > ««gyedérre...............................4 » KGYES SZAMOK KAPHATOK $jiíÍ7f>r Sándor könyvkureskedésébwt, hol hirdetések és előfizetések is elfogadtatnak, továbbá »Szent István« és 6irch*íéle kftnyvkprenkedégben. valamint Sipas Ferenc és Czike Dénes könyvkötőknél. Megjelenik minden ezcmbaton. Egyes szám ára 30 fill. Hirdetések 3 hasábos petitsoronként 1 kor. Nyíl ttéri közlemények 3 hasáb.)-; petitsoronként 2 kor. Szerkesztőség és kiadd hívat#}, Komárom, Nádo -u. 29. ex. hová a lap szellemi részét illető közlemények, további a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak sib. küldendők. Kéziratokat nem adónk vissza. Lapvezér: Tuba Járass. Főszerkesztő: Kiss Gyula dr. Megnyílt a hatalmas orosz határ és egymásután jönnek, lerongyolódva, roegéhezetter. és megszomjuhozottan a magyar testvérek, a szomorú magyar daliák. Óriási hómező, kihait tájak, néma vidékek lassan üinedeznek a busmagyarok után, kiknek agyonsanyargatott testét a honvágy füti, tüzeli. Éleszti az akaratot, ad erőt, kitartást az uj fáradalmakhoz, súgja: nemsokára otthon lesztek szép Magyarországba, az asszony, a gyermekek, az apa, anya, testvér és rokonok között . . . Nagy népvándorlás folyik az orosz uttalan utakon. A drága, érdem szerint oly silányan jutalmazott magyarok indultak útnak közel négy keserves esztendő rabsága után. Azok, kik mindannyiunkért megszenvedték fennek a borzalmas háborúnak minden szenvedését, elviselték minden nélkülözését, kínját. Jönnek! ... Az előcsapatok már megérkeztek. Elfáradva, kimerülve. És mondják, hogy megmozdultak a foglyok, hogy jönnek a többiek is mind, mind, akiket elveszítettünk, de akiket megtalá-KOMÁROMI LAPOK TÁRCÁJA. Hozsánna Béke! Hozsánna Béke! — hótiszfa álom, Nehéz napokban bóditó mákony; Keserves éjjek nyügös-bűs járma, Könnyek gyümölcse, lelkek fohásza, Szájak panasza, asszonyok jajja, Vért siró gyermek boldog kacajja. Örök hűség te; hűfelen, ledér, Sárban fetrengő, tiszta, hófehér, Gyönyör, te kin, te emberek joga, Élet, halál, te édes, mostoha, Szép, csúf, jó, rossz, mindenség, te semmi: Kiért egyedül érdemes lenni. Te zöld a réten, te kék az égen, Te óriás apró semmiségben, Íz az ételben, jókedv a borban, Fülemile füttye a bokorban. Szörnyű kis gondok, ránc a homlokon, Unalom nyári délutánokon, Kirándulás a Városligetbe, Pisztolydurranás bús őszi este, Forró sóhajtás, ha szoknya lebben, kink, mert ezer veszélyen által haza hozza őket a magyarok nagy Istene. Ebben a szomorú világban, erre a hirre, öröm száguldja be a hazát; a ha: zát, amelynek annyi fia volt, annyi szép gyermeke s azok közül most sokan, sokan sietnek ismét a kebelére, hogy megpihenjenek, érezhessék ismét ennek a csodás rögnek sugárzó melegét. Sokat, nagyon sokat szenvedtek ők. De azok is, akik nap nap után itthon könnyel feküdtek, könnyel keltek s imába foglalták neveiket. Talán, nemsokára, édes komáromi testvéreinkről is hallunk híreket. Mert elindultak ők is és jönnek, jönnek. Haza' jönnek ! Hogyan fogadjuk őket ? A drága ; szenvedőket ? Gondolkozzunk rajta! jöjjetek, dicső, drága komáromi testvéreink, szivszorongva várunk benneteket ! Megszenvedtetek, elfáradtatok. Tiétek a mi hálánk, tiétek a mi tiszteletünk és szeretetünk ! Jöjjetek ! A városok és a közélelmezés. A háború alatt a közélelmezés kérdése a legsúlyosabb gondja a városok vezetőségeinek, Szédülő mámor szép téli reggen, Cigánymuzsika, veszett orgiák, Könnyes szemekkel dalos páriák, i Fakó szürkeség, fáradt unalom, i Bolyongás embertelen utakon; Szerelmes arcán szűz leány pírja, Elhalt szülőknek virágos sírja, Templom falán a siró Mária, Titkoktól terhes Chopin ária, t Rengő élet a nyári földeken, j Csillogó könny a bánatos szemen, I Asszonyi ajkon ájtatos ima, j Csöndben konduló Ave Mária, ; Szerelmes csók a tiszta lány ajkán, í Csináltvírág a legény kalapján, | Csillagos éjjek, sápadó holdak, Ha kisértenek fehér halottak, Haláltól való gyáva félelem, Magunkszeretés, renyhe kényelem; Te vagy a vér, mely te érted csörgött, Az érzfs, mely most torkunkra forrott — Régi szép napok derengő fénye: Hozsánna Béke, hozsánna Béke! , Follimts Ervin. akiknek bizony egycsöppet sem irigylésre méltó a helyzetük. Hiszen egy-egy családnak is micsoda gondot okoz a szükséges élelmiszerek beszerzése, micsoda rengeteg munkába, utánjárásba kerül. Pedig csak néhány ember ellátásáról van szó. Hát még egy városnál! Ahol a közönség tízezreinek ellátásáról kell gondoskodni. De a gondoskodáson s az ezt követő rengeteg munkán kívül a tömérdek háborús rendelet kívánalmainak ellátása horribilis munkával terheli a városi intéző köröket, a melyek — a mi csak természetes — a legnagyobb munkaképeséggef törekednek feladataiknak eredményes megoldására. A közélelmezés sikeres keresztülvitele sok körülménytől függ s éppen ezért, csak egy-két város tudott e tekintetben mintát produkálni, tudta megoldani helyesen a közélelmezés fogas problémáját. Ezen körülmények közül a legelső s a legfontosabb, hogy a városi intóeőségnek megfelelő Összeg álljon a bevásárlások eszközlése végett rendelkezésre. De nem elégséges a pénz — bár sok város még azzal sem rendelkezik — hanem egy megbízható, széleslátókörü kereskedelmi szervezetre van szükség, — a melyet nem kötnek ad hoc bizottsági határozatok, a mik igen gyakran minden kereskedelmi érzéket Jókai és Komárom.* — Dr. Szijj Ferenc előadása. — A Jókai Egyesület szabadoklatási előadásai során, már végre egy helyi téma, a nekünk legkedvesebbek közül való, került napirendre. Dr. Szijj Ferenc városi tanácsnok, a Jókai kultusz egyik leglelkesebb hive vállalkozott arra a feladatra, hogy azokat az apró mozaikokat összegyűjti, melyek Jókainak komáromi szereplésére vonatkoznak. Roppant hálás és érdekes téma. Egy részét az irodalmi feldolgozás révén (Eötvös, Mikszáth müvei) ismerjük, de van számos oly részlete, amelyekről eddig a nagyobb nyilvánosság nem tudott. Dr. Szijj Ferenc ezeket az adatokat gyűjtötte össze és dolgozta fel igen érdekes és szép előadásában. Jókai születési körülményeivel és iskolázási viszonyaival ismertetett meg bennünket. Szülői házát (Király püspök utca 10., a főgimnáziummal szemben) és nevelkedési házát (Deák Ferenc utca 1.) szerényen bár, de emléktáblák jelölik meg. Egyik ház sem a régi már, * Lapunk múlt számából anyaghalmaz miatt kimaradt azon tudósításunk. Szerk. Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle használata valódi áldás gyomon bajosoknak éa azékszonulásban szenvedőknek az elrontott gyumrct 2—3 óra alatt teljesen remibe frerrs.
