Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-02-16 / 7. szám

K^r-mi^irkilenced)^ évf 7. s?ám. PS3' '\* Kom pom, t8f8. februar’i"1 KOMÁROMMEGYÉ1 KÖZLÖNY ELŐFIZETÉSI ÁR­Keljfcen í* vidékié: rgész érre..................... 1 fi E 14!<S rte..........................8 « ste£y*dévre ....... 4 » EGYES SZÁMOK KAPHATÓK Sphífr Ssüdor könyvkereskedésé­ben, Ni! hirdetések és előfize­tések is elfogadtatnak, továbbá István« és Girch-féle könyv­­ip’í'shedEibfn. valamint Sípos Fe­renc ér. Csíké Dénes? ktfnyvkötőknéi. Meejeleitik minden szombaton. JEgyes szám ára 30 fiit. Hirdetések 3 hasábos petitsoron­­fcánt 1 kor. Nyitttéfi közlemények 3 hasát), pe itsorooként 2 kor. Szerkesztőség és kiaddhivatal. Komárom, Nádo.-u. 20. sx. hová a lap szellemi részét illető közlemények, további a hirdeté­sek, előfizetési és hirdetési dijak síb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Tfrio—. ■ La ivezér: Tuba János. Főszerkesztő: §íiss Syula dr. A béke tavaszának sincs már a német nemzet letöréséről, a porosz militarizmus megsemmisitésérői A Jókai emlékmű. első fecskéje megjelent. A habom vérten­geréből született uj állam, Ukránia volt az első, amely baráti érzéssel ragadta meg az általunk kinyújtott békejobbot. Oroszországgal is amolyan félbéke állapo­tába kerültünk. Az orosz népbiztosok ta­nácsa a háborús állapotot formális béke­­szerződés nélkül megszűntnek jelentette ki s elrendelte a különben is már régen szétzüllött orosz hadsereg leszerelését. A helyzet ilyetén alakulása pedig vál­ságos helyzetbe, valóságos egérfogóba juttatta Romániát, mely hamarosan vagy békét fog kötni, vagy valami más formá­ban szintén beszünteti a háborút. A keleti front eszerint úgy, ahogy el volna intézve s a háború következő, remélhetőleg utolsó felvonásában egész erőnket a nyugati, déli és délnyugati frontokra vethetjük. Hogy ez mit jelent ellenségeinkre nézve, nem kell magya­rázni. Érezhetjük Wilson és Lloyd Georg beszédének hangjából, hogy az antant felhagyott már a régi gőggel s maga is szeretne már tisztességgel kiszabadulni az általa felidézett világfelfordulásbói. Szó s monarchiánk felosztásáról az antant ber­keiben. Az antant szónokok frázisai gyön­gülnek, színtelenednek s nem messze az idő, midőn a gőgös angol is leszáll a magas lóról és szép csöndesen kijelenti, hogy hát csak terítsék meg azt a zöld asztalt, ő is leül mellé tárgyalni. Nem kell egyéb hozzá, csak nehány amerikai csapatszállító hajó elsülyesztése s egy kis térnyerés a francia és angol fronton. S akkor mindjárt megértik Czer­­nin és Hertling beszédének valódi tar­talmát, mely most antantéknak sehogyse akar a fejébe menni. Három és félévi hallatlan erőfeszítés, véres emberáldozatok után kezd már de­rülni a beborult égboltozat. Ritkulnak a a viharfelhők s egy kis kék égdarabka ki-ki mosolyog közülök. Adja isten, hogy ez a kékség napról-napra nagyobbodjék s az átkos, vérben és könyben fogant, vé­ren és könyön hízolt világháború ne érje meg a negyedik születése napját ! Elfujta az élet szele mind. Elfujta mind. Élet szele elfuj engem is holnap; Rám csapja homokját zuhogó ívben, S mint sivatag elszikkadt, vékony ere: Elapad majd a fövényben a szivem. Elapad a szivem. KOMAROMI LAPOK TÁRCÁJA fiz erdőuícán. Irta : Sziklay György. Kis ház áll az erdősön n; Előtte vadhajtásos, sugár jegenyém ; Kis ház falában mosolygó ablak; S ablak alatt én a fiatal legény. A hetyke legény. Redőnyeid résén át kikancsitasz, Arcod, szeme fényét odacsalom, Mikor halkan feléd remeg az éjben Az én sóvár, zokogó dalom. Szerelmi dalom. . . . Azóta a dalnok már szürke legény; Mese, hogy hangos volt, víg, fiatal. Viharok kitépték kezéből a lantot, Lelkének húrjáról lekopott a dal. Lekopott a dal. Hol van azóta az erdősori ház! Hol az ablak, mely az utcára kacsint! S hol az édes, az omló hajú lány 1 Miként a dalt, furcsa szerelem. Irta: ALFRED HEDENSTJERNA. Svéd eredetiből fordította : OSVALD KÁLMÁN. Gustaf Blomdahl kedves gyerek, de el­­! rontja a tudományszomja. Bizonyára igaz, hogy a tudás hatalom, | ám többnyire gyermekkorunkban kell, mintegy j tölcséren, a fejünkbe töltenünk, aztán nem szük­­! ség tovább foglalkoznunk azzal, amit tudunk j s tűnődnünk rajta, mint a bacillusokon Blom- i Hah!, aki inkább kutyagol felmértföldre sza­­; kadó esőben, mintsem fölszállana az omni­­| buszra; egyfogatu kocsira pedig épen nem ! ülne, még ha föl is ajánlanák neki. Blomdahl ifjú korában csak öt osztály j tudományát szedte magába. Most ügynök s ön­képzésre törekszik, újságolvasás és fölolvasá­— Hozzászólások. — Kedves Barátom! Minthogy b. lapodbm teret nyitottál a Jókai emlékműhöz való „hozzászólásoknak“ s minthogy legutóbb „Egy Jókai imádó“ arra kér, hogy minden áron hass oda, hogy az ő általa propagált gondolatok és tervek érvé­nyesüljenek, engedd meg, hogy én, meg a másik oldalról fogjam meg a kabátod csücskéd s viszont arra kérjelek, hass oda, hogy az „Egy Jók: i imádó“ tervei a világért ne érvényesül­jenek. Mindenekelőtt nagyon örülök annak, hogy a Jókai emlékmű hirtelen olyan előtérbe jutott, hogy már a részletekről is beszélhetünk s már arról folyik a polémia, hogy milyen dombor­­müvek legyenek a szobron ? Amennyire osztom az ijedtséget afelett, hogy az első felszólaló Jókai-szobrát az Er­zsébet szigeti uikeresztezéshe? kívánná állitan*. (de hiszen — mint dr. Alapi Gyula cikkéből tudjuk, a hely kérdése már félig-meddig el­döntött kérdés) annyira nem tudok rokonszen­vezni azzal, hogy a szobortalapzaí dombor­­müveit az a három jelenet adja, amit a „Jókai imádó“ ajánl. Egyelőre nem tudjuk még, hogy lesznek-e dombormüvek a szobrán ? Ezt végre is bizonyos mértékig az alkotó vagy pályázó művészekre kell bíznunk, mert ez művészeti, szobrász­sokra járás révén, amikre Stockholmban elég elég alkalma nyílik. A kávéházban alig ülhetek le vele anél­kül, hagy pirulnom ne kelljen a pincér előtt tudatlanságom miatt. Mert ha a politikát hozom szóba, ráüt a kezemre s félbeszakít államtudo­mányi ismereteivel, amiket egy felolvasáson szerzett. Ha pedig kissé belemerülök a nökér­­dés legmélyebb és legkomolyabb részének fej­tegetésébe, öt perc alatt sarokba szőrit, mert hiszen épen az imént hallgatta meg Ellen Keyt a munkások egyesületében. Szinte szívesebben vagyok együtt bölcsész­­doktorral, mint vele. Mert a filozófia doktorá­val szemben csak [attól a szaktárgytól kell őrizkednem, amelyben rektor, tanársegéd vagy magántanár az illető, a többit, amit tanult, Istennek hála, csaknem mindig elfeledte. Ám Blomdahl olyan néptanító, aki az imént rakta le a vizsgát és tud mindent égen és földön. Roppantul megörültem azért szeptember elején, amidőn olyan különös tárgyra vetette magát, amiben egy kicsit én is otthon voltam. Szerelmes volt gyerek. g És amidőn a saját érzelmeiről a lányok tulajdonságáról, a szerelem mindent betöltő hatalmáról s a Söderberg kisasszony kedvező arcszinéről beszélt, nagy nyugodtan félbeszakítva Reggelizés elölt fél pohár Schmidthauer-féle használata valódi áldás gyomor bajosoknak és székszorulásban szenvedőknek az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt telje­sen rendbe hozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom