Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-06-29 / 26. szám
1918. junius 29. »Komáromi Lapok 3. oldal. mindenki belátja némely osztrák és cseh kérők kivételével, kik a gyűlölködés és irigység jegyében folytatják kárhozaios aknamunkájukat. Annyit legalább megérdemel a magyar katona, hogy amikor legnehezebb kötelességéi olyan lendületes áldozatkészséggel teljesiti, mely az egész világ csodálatát feléje fordítja, amikor a magyar névnek dicsőséget és megbecsülést szerez mindenhol a világban, itthon ne tapossák meg azért, hogy magyar, azért hogy a szomszédért olyan elszántsággal viszi bőrét a tűzbe, azért hogy hűségében és tisztességében a veszedelmek közt is megmaradt becsületesen magyarnak. De megérdemli azt is, hogy ne idegen cégér alatt vigyék az ellenség golyói elé, hanem saját nemzeti zászlójával kezében magyar vezényszóval szánhasson a csatamezőkre, mint az önálló magyar hadsereg tagja, A világháborúnak ránk nézve kell, hogy meglegyen legalább ez a minimális eredménye. fl uisszaéiések üldözése. sei kapcsolatosan bevonultatják. Az esetben pedig, ha bármily cimen a katonai szolgálat alól fel van mentve, a felmentést nyomban hatálytalanítják. A tényvázlatok felterjesztésekor javaslatot kell tenni az iránt is, hogy milyen óvintézkedéseket lehetne tenni abból a célból, hogy az illető árdrágító a jövőben hasonló üzelmekkel felhagyjon. Ha a gyanúsított a kincstárral szállító viszonyban van, ezt a körülményt külön is be kell jelenteni. Amennyiben pedig az illető valami köztisztességet visel, vagy bármilyen természetű közmegbizatásban van, abban az esetben a polgári felettes hatóságot is értesíteni kell a megfelelő eljárás folytatása végett. Ha nagyobb természetű árdrágító visszaélésekről van szó, a gyanúsítottat azonnal őrizet aiá kell helyezni. Ha az elitéit árdrágítónak a polgári éleiben valamely cime, vagy rendje lett volna, az elitéltetésről a kabinetirodát is értesítik. Intézkedik még ez a rendelet arról, hogy a legénységet ki kell oktatni időről-időre, hogy az ilyen üzelmek ellen ők is működjenek közre. Nevezeten, ha valakinek ilyen árdrágító üzelmek tudomására jönnek, azonnal tegyen erről jelentést az illetékes parancsnokságnak. Az idei termés. A hadvezetőség tudvalevőleg a legszigorúbban jár e! mindazokkal szemben, akik árdrágítást követnek el, vagy kísérelnek meg. Számos intézkedés szól már az árdrágító üzelmek megakadályozására, illetve megbüntetésére. Most legújabban illetékes helyről az összes alárendelt parancsnokságoknak, hatóságoknak és intézeteknek meghagyták, hogy az árdrágító visszaélések elnyomására és a tettesek kérlelhetetlen üi szigorú megbüntetésére a legszigorúbb intézkedéseket tegyenek a saját hatáskörükben. Az árdrágítók ellen való eljárásnál minden egyes esetben haladéktalanul tényvázlatot kell felvenni és azt a kerületi, illetve katonai parancsnoksághoz felterjeszteni. Ugyanezzel egyidejűleg a gyanusiíoitól mindennemű kedvezményt (kinthálás, polgári ruhában való járás stb.) meg kell vonni. Azt a katonai egyént, aki ellen nyomatékos gyanuokok alapján árdrágítással elkövetett visszaélések miatt feljelentést tesznek, állomáshelyéről feltétlenül és sürgősen elhelyezik. Ha az illető hosszabb, vagy rövidebb szabadságon van, akkor a szabadságideét azonnal visszavonják és szintén áthelyezésalezredes csakhamar a saját felelősségére zászlóssá tette meg a lengyel mezők és Przemysl magyar költőjét és igy különben is szomorú helyzete mégis türhetőbbé vált valamivel. Megértő emberek társaságába kerüit, bar mindvégig csak néhány bensőbb barátjával, iiodaírni hajlandóságú emberekkel érintkezett. Ezek között volt Mészáros Vilmos, egy fizolófus elméjű, igen müveit tiszt, aki oroszul tökéletesen tudott s a Rjecs és Novoje Vremja híreit naponta felolvasta a minden iránt érdeklődő költőnek, aki vidéki riporter volt világéletében. Gyónit különösen a nagy orosz irók háborús magatartása érdekelte, Gorkij, Andrejev Leonid, Arcybasev állandóan. Megértő barátai között voltak még Valentiny Antal tanár, Moravesik Gyula, Kövér Gyula publicista és egy kis kadét, akivel szerelméről beszélt a költő, aki Levelek a Kálváriáról cimen forró és féltékeny verses vallomásokat küldött Szabadkára egy szép és lelkes úri hölgyhöz. Gyónival volt együtt Mihics Sándor grafikus is és Pillich András zászlós. Gyóni francia reyüket is olvasott és egyik ritka öröme volt, amikor a Mercure de Francéban elismeréssel nyilatkoztak a poéte hongrois de la guerrefől, a háború magyar költőjéről. Angolul is megtanult a hosszú fogság szenvedései közben és áhítattal fordította a readingi fegyház csodálatos rabjának, Wildenek opálosan csillogó verseit. A németekkel nem igen érintkezett Gyóni, a csehekkel még kevésbé; de néhány török fogolytársával őszintén rokonszenvezett. Egy török poéta is akadt ott köztük, ezt verssel köszöntötte. A fogolytábornak nagy és ritka ünnepe volt, ha néha magyar vöröskeresztes hölgyek vetődtek oda, igy Forgács és Cebrián Mária grófnők és Huszár Andorin. Ily Az emberi munka és a természet áldása meghozza nekünk azt, amire olyan négy .szükségünk vao: a jé termést. Bar távol ál tő ünk, hogy vérmes reményeket tápláljunk es annak hiret terjesszük, mégis hogyha a sors a leg utolsó pillanatban nem üldöz maid bennünket: közepes jó termésre van kilátásunk, aminek jelentősége a mostani nehéz közélelmezési viszonyok melleit kiszámíthatatlan. Ha a terméskilátások reményeinket megvalósítják, akkor az entente kiébezt tési terve ismét megbukott egy évre s kezdhetik népeik hitegetését újra élőiről, hogy majd jövőre sikerül kiéheztetniük bennünket. Uj hazugságokat találhatnak majd ki kiéheztetésünkre, noha nem hisszük, hogy azok népeiknél hileire találjanak, mert végtere adatják azok is, hogy a végtelenségig nem lehet őket hazugságokkal butítani, meg aztán katonáink is gondoskodnak róla, hogy a h iborut jövőre már ne húzhassák ki. De másrészt szinte kiszámilhatatlan a termés g ódáinkra nézve, kik a mai magas árak mellett, nagy összegeket vesznek be terméseikért. H >. most. figyelembe vesszük, hogy gazda módon került Gyóni második háborús könyvének kézirata Magyarországba, Krasznojarszkban sokat irt és egyre jobban elmélyült a költő. A szenvedéstől mindinkább megszépült és elfinomult lélekkel rótta utolsó verseit, olyan volt nagy, sötét szemeivel, sápadt arcával, a meghatottságtól remegő hangjával, mint valami fájdalmas, uj magyar Krisztus. A fogolytáborban sokat vitatkoztak és politizáltak. Magyarok voltak, a pokolban is, Szibériában is, örök magyarok. Térképek fölé hajoltak és rendezgették, tologatták a piros és fekete országhatárokat. Gyóni Géza mindig a leghatározottabban ellene voit mindenféle hódításnak, anneksziónak, a népek jogai mindenféle csorbításának és a testvértelen magyarság jövőjét a nemzeti demokrácia és függetlenség diadalában hitte és vallotta az apostolok lázas és szent fanatizmusával Már nem gyűlölte az ellenséget, már minden elnyomottban, minden szenvedőben meglátta és sajnálta a testvért. Mikor a forradalom győzelmes márciusi vihara végigszántott az orosz pusztákon, városokon és falvakon, Gyóni Géza versei szabadabban és nyíltan jöhettek haza, az orosz cenzúra nyugodtan átengedte őket. Sok keserűség halmozódott fel a háború magyar énekesének lelkében, a przemysli pokol ágyutüzének fényében rettentően szomorú, véres igaztalanságait látta meg a mai világrendnek. Krasznojarszki versei között vannak gyilkos erejű szatírák, mint a Tömöri vezérről és a Grófnőről szólók, nem tudom, Rákosi Jenőék megjelentették-e már ezeket? Néhány elégtételt is kapott a sokat küzdött és szenvedett poéta. Békéscsaba, Achim András városa, amelynek főterén Dózsa György szobra áll, egy táviratban mandátumát ajániok eddig sem tudták felesleges pénzeiket ke lőkép gyümölcsözőleg elhelyezni és most még hozzá ez idei termésből nagy összegeket vesznek bs, akkor önkénytelenül felvetődik a kmdés hóra helyezzék el pénzeiket. A legjobb penzelbelyezéare nyújt módot a VIII. hadikölc-öi. Ha tehát az isten adott jó termést, rao yből, ismételjük, nagy összegeket vesznek he gazdáink, akkor adjunk abból amennyit csak tudunk nélkülözni a hazának is jó magas kamatn, kö|csönbe, hogy elláthassa katonáinkat, azokat a katonákat, akik megvédvén a hazát, hozzásegítették gazdáinkat ahhoz, hogy a földjeik-1 nyugodtan bevethessék és gyümölcsét besz dhessék. PM1 sápi gyűjtés a vörästaszt céljaira. A négy éve tartó Utáni küzdelem, melyben nemzetek állnak egymással szemben, a legnagyobb erőfeszítéseket kívánja úgy a harcos katonáktól, mint a társadalom tagjaitól. Hős seregeink emberfeletti elszántsággal küzdenek, hogy megvédjék szeretett hazánkat az embermilliók gonosz támadásaival szemben, azonban a küzdelemből nekünk is ki keli venni részünket, óriási áldozatokat keli hoznunk, hogy ezeréves hazánk győzelmesen kerüljön ki a borzalmas világháborúból. A társadalom minden tagjának áldozatkészségére szükség van, hogy a végleges győzelmet kivívhassuk. Peter-Pál napján a Magyar Vörös Kereszt Egylet az ország minden városában, minden községében gyűjtési napot tart, hogy kimerülőben levő anyagi erejét megerősítse és ezáltal nemes céljait megvalósíthassa. A hadvezetőség igényei ugyanis folyton nőnek, szaporítani kell a kórházak számát, újabb és újabb tábori alakulásokat kell létesíteni, ezenkívül a meglevő intézmények fentartása mind költségesebb lesz, ugyannyira, hogy a társadalom jótékonyságát és áldozatkészségét a Vörös Kereszt Egylet nem nélkülözheti. Bizonyosra vesszük, hogy városunk és vármegyénk hazafias közönsége és társadalma szeretettel fog e napon pénzadományaival az urnákhoz járulni, hogy lerója háláját a hősök iránt, kik védik a trónt és a hazát. Hirdetések felrétetnok tápunk kiadóhivatalánál. lotta föl Gyóni Gézának. De a költő nem fogadta el, mert Csaba kaphat annyi képviselőt, mint a tenger fövénye, ő azonban a szenvedő magyarság képviselője kívánt maradni mindhalálig. Azután lassankint kezdett minden beborulni. A háború végtelensége, a przemysli haláltánc emléke, a magányosság, a rabság, a betegség kikezdették a különben is ideges, fáradt költő hanyatló életerejét. Hiába várta szabadulását, a hazai méltóságok szép szavakkal fizették ki, az árvaság lidércnyomása nehezült Gyóni Géza magányos lelkére. Utolsó boldog napjai közül való volt az, mikor Pillich András bajtársának egy kis hazai ládikót hozott a gyér szibériai posta és annak mélyén egy szegedi ujságlapot. Gyöngéd női kéz küldte ezl a lőpot, amelyen egy vers volt. A halott vár legendája, Gyóni Gézának ajánlva. Az én versem. 1915. április végéről, a melyben a halott csukaszürke magyarok nem engedik aludni és győzelmének örülni a hatalmas Nikolájt. Gyóni könnyes meghatottsággal olvasta a verset és azt mondotta társának: Ma boldog napom van. De azután jött a betegség, hóban, fagyban szerzett tüdőcsucshurut, jött Mihály testvére halála és Gyóni Gézának elborult a lelke. Széchenyi és Kemény végzete érte el őt, aki Petőfi és Körner végére vágyott. Nem evett, csak ha gyöngéd erőszakkal kényszeritették, nem beszélt napokig, majd dühöngeni kezdett, öngyilkos szándékai voltak, az ótestamentomi próféták átkait kiáltozta a levegőbe. Betegségének tünetei maniákó-depresszivára vallanak, a nagy háborús megrázkódtatások kiváltották belőle az elmebajt, amelyre degenerált idegzetével különben is hajlamos volt. Élete utolsó pillanatáig híven és önfeláldozóan ápolta derék 1 llÉlÉlí 82 8É®Í 111.
