Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-06-22 / 25. szám
25« szám. HariBmckiSencedik Kcmárcm, ÍSS8. juwius 22. KOMÁROMMECYEI KÖZLÖNY Politikai és társadalmi lap. ELŐFIZETÉSI ÁR: Helyben ás vidékre: •gétts ívre..................... félémre................................ «SfyedéYre..................... EGYFS SZÁMOK KAPHATÓK Spitzer Sándor könyvkereskedésében, hol hirdatésék ss előflze- 16 K iések is elfogadtatnak, továbbá a ^ | »Szent István« és Sírch-féJe könyvkereskedésben, valamint Slpes Fs■ * * reac is Czlke Dénes könyvkötőknél. iecjeíeník minden szombaton. Hirdetések 3 hasábos petitsoronként 1 kor. jEgyes szám ára 80 fill. Kyilttéii közlemények 3 hasábot, peíitsoronként 2 kor. Szerkesztőség és kiad<5hivatal, Komárom, Nádo -v. 39. sz. hová a lap szellemi részét illető közlemények, további a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adank vissza. Lapvezér: Tuba János. Főszerkesztő: iCiss Syuia di*. Tisza István legutóbbi beszéde alaposan leszámolt a politikai konkolyhintőkkel, a viszályt szitokkal, a front mögötti békesség megrontóival. E nevezetes parlamenti beszédnek mi nem az agressziv részével kívánunk foglalkozni, hanem éppen azzal a részével, mely a kölcsönös közeledést, a kölcsönös megértést s a vállvetett közös munkát állítja oda a mai válságos időkben egyetlen kötelesség gyanánt. Hát biz ez igy va i. A jelenlegi viszonyok közt ki kell küszöbölnünk a közéletből a politikai ellentéteket, a kicsinyes pártgyülölséget s a hatalmi féltékenykedést s mindenkinek egy táborba, az egy célra törekvő közös munka táborába kell tömörülnie, ha joggal akarja viselni a megtisztelő magyar nevet. A már-már fáradni kezdő önbizalmat s a háborús terhek alatt roskadozó váltakat a kölcsönös megértésnek, a kölcsönös közeledésnek kell felvillanyoznia, hogy dicsőséggel fejezhessük be a dicsőséges kezdetet. Rossz munkát, kárhozatos munkát végez tehát, aki a megértés lehetősége KÖRHÁRÖPÜ! LAPOK TÁRCÁJA. Zempléni Órpád. A magyar versírás egyik kimagasló művelőjét, Zempléni Árpádot ünnepelték a napokban a magyar literatura jelesei, kik megragadták az alkalmat, hogy a kiváló költőt, a Nádasdy-dij koszorújának elnyerése alkalmából őtvenharmadik születése napján melegen üdvözöljék. Paldgyi Lajos kezdte meg az üdvözlést és poétikus hangú felköszöntőt mondott az ünnepekre. Majd Kerecseny János állt az ünnepelt elé s ez alkalomra irt ódáját szavalta el nagy tetszés mellett: Eljöttem én is a többi epigonnal, Hogy üdvözölhesselek szerény dalommal Öreg vezérem — Túrán ifjú dalnoka! Ki keletre küldted küzdő népedet, Hogy ott legyen Árpád jogának harcosa, S szent örökéért ott csatázzon veled ! elé akadályokat gördít s kiélezi a különben is éles ellentéteket. Jó szándékra és komoly akaratra van most szükségünk, nem pedig hatalmi versengésre, politikai virfuskodásra, kormány buktató cirkuszjátékokra. A kicsinyes ambícióknak, az egoistikus törtetéseknek el kell kotródniok a fórumról, mert most a haza helyrehozhatatlan nagy érdekeiről van szó. A közéleti feszültségnek, a politikai légkör fokozott nyomásának e válságos napjaiban el kell némitani azokat a katilináris politikai existenciákat, kik tele szájjal folytonosan a forradalom rémét festik a falra s maholnap nyilt testvérháborut hirdetnek magyar és »magyar közölt. Hisz annyi kárt még az ántánt fizetett ügynökei sem tehetnének a nemzet jelenének és jövőjének, mint amennyit ezek a vak gyűlölettől eikábitott, az orruknál tovább nem látó s az alantas pártérdekeken felülemelkedni nem tudó kiabáló urak már eddig is tettek. Mi bízunk benne, hogy el is fog kezdődni. Tisza legutóbbi beszéde, Wekerle és Szterényi férfias, gerinces nyilatkozatai érlelték meg bennünk a bizalmat a tekintetben, hogy ez az ország nem lesz többé szabad prédája néhány olyan politikusnak, aki Katilina és Herosztratesz habáraira vágyik, hanem egy erélyes, cselekedni tudó és akaró kormány — férfias intézkedései folytán újra a rend és munka országává válik, ahonnan száműzve lesz minden olyan törekvés, mely a haza közjavát célzó nagy munkába nem olvad bele s ahol elnémul minden olyan hang, mely a nemzet békéjét lelkiismeretlen izgatással megbontja. Mert utóvégre mindennek van határa s magát a nemzet létét tesszük kockára, ha csirájában el nem fojtjuk állami és társadalmi szervezetünk mesterséges beoltás folytán támadt mai heveny fertőző betegségét s meg nem mentjük a jobb sorsra érdemes, gonoszul beugratott társadalmi osztályokat feketemáju, felelőtlen izgatok kárhozatos munkájától. Legyen hát vége ennek a mai tarthatatlan helyzetnek s kezdődjék el a komoly munka korszaka, a komoly munkáé, melyből minden magyar polgár pártkülönbség nélkül kiveszi a részét! — Eljöttem én is és dalt hoztam Neked, Mert tudom, hogy azt legjobban szedted. — Kik ünnepelni gyűltünk egybe Téged, — Tollat forgató, lelkes, munkás legények — Hogy földicsérjünk, a szavunk olyan silány; Mert zengjen bár büszkén, sasszárnyain a dal, Mit kaptál pár napja az Akadémián, Nem érne föl azzal vékaszám’ arany, Mert gyarló lenne minden férfi ének, Hogy fényét zengje Vasfő és Imének. Mert Te ott vagy nagy, ahol nagynak nehéz lenni. Ahol az alkotást kell kiérdemelni! S ahol tanult kincset ismerni a nép És magának ragadta a tudás jogát És becsülni tudja a szívből jött zenét, Mint apró gyöngyszemek villogó sorát; Ott vagy Te nagy csak, a nagynál is nagyobb: Társuknak fogadnak halhatatlanok! S nagyságod egy fényes és dicső nemzeté. Ki büszke, nagy fejét hangodra fölveté, Itt a tizenkettedik óra ! jcpil Mimi! Midőn harsogott Turánnak nagy, bus dala ; Mámorral telt meg e hármas nagy határ, Feléd szállt megmaradt ős szittyák sóhaja, S láttuk, hogy nemzetünk sok vészt még kiáll És Te ősz dalnok, hatalmas Mesterünk, Bajban, vigságban csak daloltál velünk. Csodáknak szárnyain jött közénk az ének —• S örültünk a „vezér“ kis „Hermelinjének“ — S mig kritikusoknak gyáva tolla serceg, Hogy „Kalapácsod“ a Nádasdyt vitte, Méltóságosan jött „Mogyoróbél Herceg“ S „cirbolya-toboz“ volt ezüst fejéke — „Halál vőlegény“ is újra föltámadt, S „Didót“ beszélték édes asszony-szájak. De mikor vérkorszak nagy, harsogó átka Rácsapott vad dühvei az égő világra, S buzogányt ragadott minden szittya-férfi És az „Örök magyar“ elment a vészbe; Nem hallottunk Téged’ akkoron zenélni, Azt hittük, kihűltél a nagy szenvedésbe’. XMEindenki tudja, elis- ____ POLITZER MÓR meri és elmondja, hogy = Komárom, NádoJufoa 19, ........... üzletében a legszebb minőségű férfi cipői*, divatárui*, fehérneműéi* stb. papijától*.
