Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-06-15 / 24. szám

2. oldal „ Korn árons i Lapék 1918. június 15. jelent meg a „Komáromi Hírlap“ c. helyi lapban, mely őt is érinti, t. i. eddigi működésével éppen nem szolgált rá arra, hogy kötélességeire figyelmeztessék, azt mindenkor híven és az ügy iránt érzett szeretettel igyekezett elvégezni, a Vörös-Kereszt választmány ülése amúgy is a legrövidebb időn belül meg lett volna tartva ; mivel azonban a cikkben az egyesület több tisztviselője van meggyanúsítva,' akik az ülés haladéktalanul leendő összehívását kérték, ennek készséggel tett eleget. Ezután dr. Alapi Gyula választmányi al­­elnök előadó tett jelentést a leltározásra ki­küldött bizottság nevében annak lefolyásáról. A leltár a kultúrpalota' kisegítő kórház felsze­relésének 7 csoportjáról készült : a) bútorzat, b) kórházi cikkek, c) ágyneműek, d) fehér­­nemüek, e) konyha felszerelési és háztartási cikkek, f) élelmi cikkek, g) vegyesek. A leltá­rozó bizottság az összes ingóságokat felvette, a bútorzatból és ágynemüekből megállapította a kölcsönben levő tárgyakat, a konyhafelszere­lési és háztartási cikkeket és a vegyeseket, melyek értékesítésére felhatalmazást nyert, meg is becsülte. Dr. Alapi Gyula alelnök bejelenti, hogy a háztartási tárgyak köréből 320 K 70 f értékű tárgyat egyeseknek szabad kézből eladott és pétiig a becsértéken felül Időközben F. Szabó Géza polgármestertől, a városi Vörös-Kereszt választmány elnökétől értesült, hogy az értéke­sítés e módja különféle kritikákra ad alkalmat, erre az eladott tárgyakat haladéktalanul vissza­kérte és a vételárat a vevőknek visszafizetve, az ügyletet hatálytalanította. Később mégis néhány eladást teljesített, de fenntartással, a választmány jóváhagyása reményében a közalkalmazottak beszerzési cso­portja, a komáromi rendőrség mellé kivezényelt csendőrszakasz é- az újvárosi munkásétkező részére, az eladott tárgyakért pénzt nem vett át, a munkásétkezőnek szánt tárgyak pedig átadva nincsenek. Ezenfelül két hadiözvegynek és egy hadbavonult feleségének, nagy csa'ádu anyáknak, összesen 20 kg. lisztet adott el hatósági árban. Megemlékezik a „Komáromi Hírlap“ támadásáról, mellyel — úgymond — az elő­adói székből minden polémiát kerülni kiván, de a melynek teljes tárgytalan és alaptalan volta az előadottakból kiderül, hiszen az abban követeltek két héttel a cikk megjelenése előtt a polgármester figyelmeztetése folytán meg­történtek. A történtekért a teljes anyagi és erkölcsi felelősséget elvállalja és a leltározó bizottság működése valamint az összes kórházi széttaposott utcáknak senki sem viseli gondját; csak a magyar alföldön lehet még párjukat ta­lálni. A poros utak két oldalán alacsony pa­raszt- és zsidó-házak; alig látszanak ki a föld­ből. Minden rendszer nélkül sorakoznak; négy faluk között csupa piszokban folyik a lakók kezdetleges élete. jellegzetes vonás a zöld szin a háztető­kön, amit nyilván nagyon kedvelnek. Mig Ga­líciában a vörös háztetőt szeretik, itt minden fedél 2öldre van mázolva. A hagymatornyos, hatalmas templomnak is zöld a fedele, zöldek a kupolái. Minden ház, minden sarok, minden bódé, minden düledező bolthajtás, üzleti helyi­ség. Mindenki alkuldozik, a zsidók, a parasz­tok. a serdületlen gyerekek, a nők; sőt még egyenruhás ukrán katonák, hellyel-közze! elbo­csátott orosz tisztek is lopva a fülünkbe súg­nak, hogy volna valamijük „kéz alatt“ eladó. Zsidót igen sokat látni. Tarka tömeg nyüzsög a piacon és a poros országúton. Lovakat, mar­hákat, szárnyasokat árusítanak az egyik helyen, tőszomságában pedig húst, füstölt húst, szalo­­nát, vajat és tojást. Amott a piszkos, sötét ka­pualjban mosószappan, tea és dohány áll nagy halomban, itt meg száz és száz zsák sorakozik, tele burgonyával, liszttel, hüvelyes vetemények­­kel és miegymással. Kocsijukon kuporogva ke­eladások megvizsgálására bizottság kiküldetését kéri és az ügyben a legnagyobb nyilvános­ságot követeli. Az előadó azt a következtetést vonja le, hogy a hírlapi támadás tervszerű rendezéssel történt, melynek rugói is felismerhetők á hír­lapi cikkből és annak előzményeiből. Végül azzal a kérelemmel fordul a választ mány tagjaihoz, ha valami szabálytalanságról, hibákról tudnak, lépjen elő bárki konkrét vádak­kal, ki hol, hogyan, és mennyivel károsította meg a Vörös Keresetet ? A Vörös Kereszt 35 év óta működik Komáromban, ez komoly egyesület, mely nagy célokat szolgál, az , egész háború folyamán harmonikus és szép működést fejtett ki, ez összhangot ne engedje a választmány megzavarni, a hölgyek működését hagyják ki a bírálatból, azért felelnek az intéző férfiak. F. Szabó Géza választmányi elnök szólott a tárgyhoz és hangsúlyozta, hogy a támadás­ért elégtételt kell kapnia az eljáró bizottságnak. Ha a bizottság hatásköre az értékesítésre is kiterjedt, ami a választmányi ülés jegyzőkönyvé­ben is benne van, a bizottságot gáncs annál kevésbé érheti, mert az eladások időközben hatálytalanokká váltak. Dr. Szijj Ferenc a vétel körülményeiről adott felvilágosítást. Gróf Dezasse János főispán, elnök ki­jelenti a választmány helyeslése mellett, hogy a bizottság az eladásra is fel volt hatalmazva, mert a választmány maga ezt ei nem végezheti, az elnökség részéről ez ügyben dr. Alapi Gyula alelnök kellő hatáskörrel járt el. Dr. Alapi Gyula alelnök szerint ez még vitás sem lehet, mert a kórház bútorzata, ágy­nemű és fehérnemű készletei, a kórházi fel­szerelések és élelmiszerek eladhatók nem lévén, csak a háztartási és konyhai felszerelésről volt szó, amely mintegy 800 K értéket képviselt. Maga a nagy értéket képező ágy és fehérnemű készlet, kórházi felszerelés átengedése felett a választmány másképpen rendelkezett. Dr. Witausek Károly és Milch Dezső a leltározó bizzottság munkáját elfogadják és azt felülvizsgálni feleslegesnek tartják, a hírlapi támadásnak pedig, mint az egyesület beiügyeibe való illetéktelen beavatkozásnak, visszautasítását kívánják. Dr. Alapi Gyula a felülvizsgálathoz fel­tétlenül ragaszkodik. A választmány ebben az értelemben hatá­rozott és dr. Mezey János, Spitzer Béla és dr. Witausek Károlybóí álló bizottságot küldte ki erre a célra. A bizottságot a tárgyak és fel­nyereí és zsemlét kínálnak a parasztasszonyok. Mindenütt csupa kincs, csupa gazdaság, ami­től már régen elszokott a szemünk, A piacon élénk az élet. Lármásan fecsegve tolong ide-oda a tarka tömeg; mindenki alku­dozik esküdözik, kiabál kacag, veszekszik. Tarka színekben pompázó ruhák és pisz­kos kaftánok, tarka ukrán uniformisok és ron­gyos köpenyegek dörgölődznek egymáshoz. A sokaságban ismert alakokat is látni; vitézségi éremmel díszített osztrák-magyar csukaszürké­ket. Pilseni vadászok és bécsi deutsch-meiste­­rek járnak-kelnek itt, akik századjaik számára vásárolnak be élelmet. Brody felé osztrák jár­müvek igyekeznek. Ukrán tisztek haladnak el ügetve, majd orosz trojkák robognak tova ; bo­zontos hajú vad fickók irányítják a poros, soha nem tisztogatott, sárral befecskendezett kocsikat. Néha messziről egy revolver vagy kézigránát dörren; a muzsikok — puszta időtöltésből — a levegőbe lövöldöznek vagy kézigránátokat hájigáinak a falromokhoz. Az ut szélén egy­kedvűen áll a rendőr és teljes Ielkinyugalom­­mal napraforgómagot rágcsál. _...............__ ^ ............................... szerelések felhasználása iránti javaslattételre is felkérte a választmány. Tudomásul vette a választmány az alelnök által történt eladásokat a beszerzési csoport, a komáromi rendőrség mellé vezényelt csendőr­­szakasz ér. aközös munkásétkező részére a leltári becsértékben. A kórházi fehérnemüek átengedése tár­gyában dr. Alapi Gyula előadó ismerteti a Vörös Kereszt központi igazgatóságának átiratát, melyben e’zek felajánlását kéri. A készlet nieg­­felezését javasolja a Vörös Kereszt és a városi közkórház között. Dr. Lipscher Mór, dr Mezey János, dr. Berencsy László hozzászólásai után a választ­mány a városi kórház javára döntött. Az előadó indítványt tesz a vármegyei és városi választmány önálló külön működésé­nek megkezdése iránt. F. Szabó Géza vál. elnök hozzászólása után ez ügyben a legköze­lebbi választmányi ülés foglal állást. Végű! a Péter Pál napi gyűjtés végzésére a Nőegylet és Leányegyesület hölgyeit kéri fel a választmány, melynek végeztével a választ­mány tagjai egyénenként is megbotránkozásuk­nak adtaic kifejezést az Egyesületet ért támadás felett. több szem többet Iái. — A közönség rovata. — fiz Erzsébet hid. Az Erzsébet hídon talán két esztendeje is van már, hogy hidjavitás céljából a gyalogjár­dákon betonlemezeket helyeztek el. Miután a hoszu idő dacára a hidjavitást még máig sem hajtották végre, a mihez semmi közöm, de a betonlemezek mind máig ott vannak és aka­dályozzák a közlekedést. Különösen éjjel a mi­kor a hid gyenge világítása miatt ezek a leme­zek csak arra jók, hogy keresztül eshessen rajtuk az ember és kitörhesse a kezét vagy a lábát. Én is olyan szerencsétlen voltam,, hogy egy ilyen lemezbe belebotlottam s bizony lábaimon, és kezeimen alapos horzsolásokat szenvedtem; ráadásul pedig legalább kétszáz korona érték­ben megrongáltam a ruhámat. Polgártársaim testi épsége érdekében, ne­hogy még többe í úgy járjanak, mint én, felké­rem az államépitészeti hivatalt, hogy a hidat minél előbb szabadítsa meg ezektől az aka­dályoktól. (Aláírás) fi kerlészek. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Nagyon kérem, hogy b. lapjában hívja fel a rendőrség figyel­mét azon körülményre, hogy a komáromi ker­tészek egyáltalán nem hozzák ki az árujokat a piacra, hanem odahaza, a lakásukon értékesítik, a hol persze egy kicsit tűi lehet lépni a maxi­mális áron. K. I. fizok a helyi lapok. Úgy látszik, hogy a közönség erősen ra­gaszkodik abbeli álláspontjához, hogy a kávé­házban olvasni akarja a helyi lapokat, a mely ragaszkodás élénk jele a közönségnek a helyi ügyek iránti érdeklődésének: Ez ügyben e hé­ten az alábbi reklamációt kaptuk.­„Igazán bámulatos az a nyugalom a inely­­lyel a kávésok a múlt hetekben azt a felszólli­­tást fogadták, hogy a kávéházak több helyi la­pot tartsanak. A kávésok mint látszik, nem hallgatták meg a felszólítást ezért önökön a sor, hogy segítsenek a kávéházi közönségen.“ Dr. V. G. ©1 üiClIÓ. Cím a kiadóban. 41É£iiideiiki tudja, elis- = POLITZER MÓR meri és elmondja, hogy------Komárom, ■ádor-Ltoa !3, — üzletében a legszebb minőségű férfi cipőig ámatárub, fe^ntemuel* sib. papijától*«

Next

/
Oldalképek
Tartalom