Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-05-04 / 18. szám
X Hsrminekilencedik évfclffiiitü. 18. szám. Komárom,11918. május 4« KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Politikai és társadalmi lap. ELÖEÍZETÉ8I ÁR: Beiyfce» is vidékre: sgésa érre ...... 16 K (liávre..........................8 » stgffídéTre.........................é » PGYES SZÁMOK KAPHATÓK Spjfzfr Sándor kÖr.yvkereskefiAsébf ii, t ol hirdetések és előfizetések is elfogadtatnak, továbbá »Szent István* és Bireh-íéle könyvkereskedésben, raiaaónt Sipos Ferenc és Czike Dénes kfinyvköl Akiié!. HSeoioÍFoík minden szombaton. Egyes szám ára 30 fill. Hirdetések 3 hasábos petitsororiként 1 kor. Nyiíltéii közlemények 3 hasáb; peíitsoronként 2 kor. Szerkesztősig és kiadóhivatal, Komárom, Nádo -u. 29, sz. hová a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem. adunk vissz». Larrezér: Tuba János. Főszerkesztő: Kiss Gyufa ds*. Az iparról és kereskedelemről sok frázist, sok értelmetlen, üres szólamot hallunk. Mindenkinek, minden kormánynak van egy becéző szava, egy simogató gesztusa az ipar és kereskedelem számára. De tettekről, komoly és tartalmas segítésről annál kevesebb szó esik. Az ország jövő sorsának pilléreit pedig éppen olyan erővel kell tartani iparunknak és kereskedelmünknek, mint a mezőgazdaságnak. Az egyoldalú fejlődésnek visszás gazdasági következményei vannak és éppen ennek a vérben és gazdasági erőkben annyira igénybe vett országnak az érdekében kell minden eszközzel és móddal idejében gondoskodni, hogy az ipar és kereskedelem uj erőre, friss lendületre tudjon kapni a háború után. A politikai kérdéseknek és első sorban a választói jognak a napirenden lévő kérdések közül való kikapcsolódása remélhetőleg mielőbb el következik. Akármilyen kormány következzék, a választól jog kérdését nyugvópontra kell vinnie. És ha a belső politikában megnyugvást hoz a jövő és pedig a mielőbbi jövő, fogjanak KOSSÁRQRfS! LAPOK TÁRCÁJA. Pétiké imája. Irta: Pályán Etelka. Lent a falu végen Egy kis zsuppos házban, Csáki Balog Pálné Fekszik szörnyű lázban. Úgy liheg a melle . . . Megszeppenve, sírva, Jajgatva kesereg Ágya mellett a csöpp Kis Peti gyerek. Alig öt esztendős — Apja szemefénye! — Legalább az Isten Érette lenézne, S hagyná meg az anyját! . . . — Csáki Balog Pálné Felugrik sikoltva: Most rohan az uram Százezer oroszra ! Szerelmes Jézusom, Oltalmazd meg nékünk, Küldd már haza hozzánk, Könyörögve kérünk! Ha látnám egy percre, nyomban ahoz a munkához, melyet az ország gazdasági helyzete halaszthatlan égető sürgősséggel követel. Mély, nagy sebeket ütött a háború amúgy is gyenge korátélő ’párunkon és már elég lendületesen fejlődő kereskedelmünkön. Az utóbbi valósággal megsemmisült és gúzsba kötve, megnyomorítva vesztegel a tehetetlenség révében, ahová a háborús viszonyok szorították. Nagyarányú gazdasági programmot és e programm becsületes megvalósítását várjuk attól a kormánytól, mely végre talán hozni tudja a varázsigét, melytől a nyugtalan bizonytalanság megszűnik és szétpattan a komoly munka súlyos bilincse. E szegény ország kincsei érintetlenek még. Céltudatos akarással, avatott kézzel, komoly igyekvéssel fogjanak a kiaknázás munkájához s akkor ez az ország még boldog és gazdag fog lenni. hős tetteiben, hogy megismerjük a helyeket és a helyek neveit, hol a mieink véreztek, szenvedtek. Semmi sem áll már útjában a kedves eszmének, melyet a „Komáromi Sajtó“ annyiszor sürgetett, hogy háziezredünk dicső múltját felolvasásokban, könyvekben a nyilvánosság becses közkmcsévé kell tenni, s most csak örömünknek adhatunk kifejezést, midőn e tervünk megvalósulásáról számolhatunk be. Háziezredünk parancsnoksága értesülvén óhajunkról, a legnagyobb készséggel igyekszik a terv keresztülvitelét előmozdítani, két jeles hadfit, Halmos Sándor, tart. főhadnagyot és Patkó Gyula, tart. hadnagyot, a mi kedves fiunkat, kik az ezred történetének magyar nyelvű megírásán már is serényen dolgozgatnak, bizta meg, hogy felolvasás céljára is dolgozzák fel az ezred történet anyagát, s ott hol a szeretet tudni kivánja a 12-ek viselt dolgait, mindenkor álljanak testvéreik rendelkezésére. Szerencsés volt már az írók személyének A tizenkettesek. Lázasan folynak az előmunkálatok, hogy mihamarabb gyönyörködhessünk édes fiaink megválasztása is, mert mindkettőt jó! ismerjük az újságok hasábjairól. Az egyik a fővárosi, a másik a helyi lapokban sokszor közölt érdekes cikkeket, s igy kétszeres öröm lesz az ő munkájukból hallani mindazt a sok lelkesítő, példás. Csak egy kis órára, Meggyógyulnék akkor, Érzem, nemsokára. A mi kis hajlékunk Újra boldog lenne, Ha az én jó gazdám Látnám ismét benne !.. . Küldd, küldd haza hozzám! — Lehanyatlik újra A fehér párnára, Könnyes szeme tűzben ! Teste, arca lázba’! Sápadt keze kint a Takarón remeg. — Megértette őt a Kis Peti gyerek,------Kigyullad az arca, Felragyog a szeme. — Megcsendül fülében Halk, angyali zene. — Mért sir édesanyám, — Gondolja magában, — Hiszen ő mondotta Sok kedves szavában, Hogy a kicsi Jézus Meghallgatja szómat, S megteszi kérését Az igaznak s jónak. — Ed’s anyám kérését Talán nem hallotta, — Hiszen olyan messze Az égi palota! — Hétsoros aranyból A fala, a zárja!! — — Legjobb lesz hát akkor: Elmegyek hozzája 1 Hiszen a templomig Magam is elmerek! — — És elindul lopva A kis Peti gyerek . ..-------------Sokszor megbotlott a Kicsi mezitlába Éles kavicsokba, Kőbe, hegyes ágba, Amig az éj néma, Hallgatag leplében Egy utszéli fához Elérkezett szépen. Tovább r.em bírt menni ... Csak egy ócska, kopott Bádog — Jézus rajta, Mégis üdvözülten Szól a Peti ajka: „Édes, jó Jézuskám! — Beteg,-------édesanyám !... Mondják a szomszédok,------Hogy------meg is hal talán!... Imádkozott Hozzád, Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle használata valódi áldás gyomon bajosoknak és székszonulásban szenvedőknek az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbe bein.
