Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-04-27 / 17. szám

‘2. oldal Komáromi Lapok“ 1918. április 27. fl hadifoglyok támogatása. Országos mozgalom a hazatérő hadifoglyokért. Jönnek, egyre jönnek drága testvéreink az orosz fogságból. Tengernyi szenvedésen, nélkülözésen mentek ők át, megjárták a halálos gyötrelmek Golgotáját. Mind többen és többen jönnek. Hajtja őket a vágy, hogy ismét itthon lehessenek, a magyar hazában, a melyért oly önfeláldozóan küzdöttek, hogy újra felkereshessék a rég el­hagyott családi fészket. Törhetetlen reménnyel, bizalommal lépik át a magyar határt. Boldogok, hogy újra viszont­láthatják azt a drága szülőföldet, amely után annyit vágyódtak a keserves rabságban. A Komáromi Lapok több alkalommal hívta fel a közfigyelmet arra, hogy hadifogság­ból hazatérő édes testvéreinket ez a kis város méltóan, meleg szeretettel fogadja. Most is az a célunk, hogy nemesen érző embertársainkhoz forduljunk segítségért a hozzánk érkező sokat szenvedett magyarok támogatására. Mert sokan vannak, a kiknek családjában erősen pusztított a háború, sokan vannak, a kiknek a családi fészket egészen újra kell meg­alapoznak. E munkát pedig segítség nélkül nem lehet végezni. Hiszünk és bízunk a Komáromi Lapok nemeslelkü olvasóközönségében, amely a háború alatt hűséggel csoportosult körénk, hogy ez­úttal is lehetővé teszi, hogy a háború szeren­csétlenéinek bajait enyhítsük, hogy alapokat létesítsünk a háború áldozatai számára. Koronákat kérünk a gazdagoktól, filléreket a szegényektől! * * * A Magyar Vöröskeresztegylet megalakított még a hivatalos békekötés előtt egy bizottságot a hadifoglyok felsegitése érdekében, mely a következő meleghangú felhívást intézte a vi­déki szervezetekhez : Tekintetes Elnökség ! Az Oroszországgal és Ukrajnával létre­jött békekötés következtében hadifogságban volt katonáink mindinkább nagyobb számban térnek vissza hazájukba. A hosszú hadifogságtól és a visszatérés fáradalmaitól sokat szenvedett katonáinkat első sorban a hadvezetőség veszi gondozás alá, melynek megtörténte után őket szabadságra otthonukba bocsátja. A visszatérők szenvedéseinek enyhítésénél a magyar szent korona országainak Vörös­kereszt-Egylete hathatósan közreműködik. Azon­ban kívánatos, hogy ezek a katonáink, amikor otthonukba hazabocsáttatnak, szintén érezzék az anyaország meleg szereteíét és az irányuk­ban köteles hálaérzet megnyilvánulását. Ezért azzal a kéréssel fordulunk a t. Elnökséghez, hogy a visszatérő katonákat, a mennyiben tömegesen érkeznének és hivatalosan is fogadtatnának, hazaérkezésük alkalmával a Vöröskereszt nevében is üdvözölni, illetve fogadtatásuknál megfelelően közreműködni és a hatóságok támogatására velük egyetértőleg a megfelelő társadaimi mozgalmat szervezni szíveskedjék. Budapest, 1918. évi április hó 5-én. Kiváló tisztelettel az igazgatóság: Josipovich Géza s. k., v. b. 1.1., elnökhelyettes, dr. Wág­­ner Ödön s. k., központi főmegbizott­­főgondnok. 8 vidéki rendőrség államra. — fiz államosítás a haduezetőség kiuánsága. — A rendőrség államosításának régóta hú­zódó kérdése, ugylátszik, most már rövidesen elintézést nyer. Á kérdés megoldását ezúttal a hadvezetőség sürgeti, amely eléggé érthető okokból azt kívánja, hogy a leszerelés idején már az államosított rendőrség vigyázzon a közbiztonságra. Úgy tudjuk, hogy az utóbbi időben elég mértékadó katonai körök több ízben tettek lépést a rendőrsőg államosításának minél gyorsabb elintézése érdekében és eddig kizárólag a politikai viszonyok akadályozták meg azt, hogy a rendőrség államosításáról szóló törvényjavaslat a képviselőház elé nem került. Maga a javaslat teljesen készen van már. Igaz, hogy a javaslaton az utóbbi időben többször eszközöltek változtatásokat, a terve­zetet néhányszor át is dolgozták, de a belügy­minisztériumból szerzett információink is úgy Természetes, hogy a harcvonal és a had­­tápteriilet között már külsőleg is félreismer­hetetlen különbség van. Mig frontot ismert, sokat emlegetett pusztasága és üressége jel­lemzi, amely mellett az élet nagyobbrészt a föld alatt, kavernákban, fedezékekbe, futóárkok­ban, „hősök üregeiben“, állásokban, akna­folyosókon vagy természetes és mesterséges leplezések mögött, a sötétség oltalma alatt játszódik le, addig a hadtápterületen, amelyre a tűzi lárma csak messziről, tompítva hat el, amelyet legfeljebb olykor-olykor ér el egy-egy messzehorgó löveg vaszápora vagy ellenséges repülőknek egy-egy gáz- vagy gyujtóbombája, rendkívül élénk, tarka-barka mozgalmas életet tár fel, éjjel-nappal egyenlő erővel folyik itt a munka, hogy a frontnak a sikeres hadviseléshez szükséges eszközöket és tárgyakat szállíthassák. A hadtápterületnek német neve, az Etappe, a francia étape szóból ered, amely kereskedelmi telepet jelent és amely csodálatosképen a ha­misítatlanul német Stapel szóból vette eredetét. A hadtápterület mindenekelőtt az a hatalmas ut vagy az a széles folyómeder, amely a mö­göttes terület és a front két végpontja közötti hatalmas forgalmat közvetíti. Erre azonban egyáltalán nem elegendők normális vasutaink sínpárjai. Annyira elágazó, olyan sürü hálózat­tal nem lehetne vasutakat építeni, hogy egy többezer kilométer hosszú harcvonal számtalan szükségletét igazán kielégítsék. Ezért az utolsó j vasúti állomástól közvetlenül a legelői levő állá- j sokig még kis nyomtávú motorikus vagy lóüzemü > egyvágányú tábori vasutak is vezetnek; ezeken j kívül sodronypályák, villamos felvonók, hatal- I más teherautók, végtelen szállitóoszlopok közve- j titik a forgalmat, továbbá trénvonatok, melyek j elé lovak, ökrök, sőt kutyák is vannak fogva, végül málhás állatok. Az összevissza szaggatott jeges mezők fedte havasokon, a „fehér halál“ veszedelmes zónáiban a katonának magának kell mindent hátára venni; a súlyos terhet kő- i förgetegen, a félig fagyott havon cipeli vagy j vonszolja, vagy |kötélhágón, meredek szikla- j falak mentén. Néma hősök ők, példátlan hősök, noha hősiességüket nem hirdetik fényes rend­jelek és ékítmények: olyan dolgokat müveinek, ' amelyek szintoly hasznosak és fontosak, mint a tábori őrség munkája, amely, hetekre elzárva az emberekkel való érintkezéstől, komor kaver­­nában tanyázik, vagy az egyedül álló őré, aki szélforgatagtó! körülviharzott, szíik sziklapáholy­ból igyekszik szemmel tartani az ellenséget, hogy kézigránáttal vagy kődobással némitsa el. Sok derék katonánk vesztette életét a hadtáp­területen lavinák, sziklaomlás, vasúti balesetek következtében, vadul száguldó megáradt hegyi­patakokban, robbanások, robbantások és tüz­szólnak, hogy a javaslat ma már tökéletesen elkészülve várja a parlamenti tárgyalást. A törvényjavaslat az egész ország terüle­tén működő rendőri szervezeteket megszünteti és a rendészetet egységesen, állami vezetés alá helyezi. E tekintetben egyedül a budapesti államrendőrség képez majd kivételt, amelynek autonómiáját bizonyos formában meghagyják. A határrendőrség megszűnik, illetve beleolvad az államosított rendőrségbe. A rendőrség leg­fölsőbb fóruma a belügyminiszter lesz. A be­lügyminisztérium rendészeti osztályából intézik az államrendőrség összes ügyeit. Ami most már a vidéki szervezetet illeti, ennek fölépítése a következőképpen történik, föltéve, hogy a most készen levő törvényjavas­latot fogadja el a parlament. A mai csendőrségi parancsnoksági szék­helyeken főkapitányságokat szerveznek, ame­lyek iek hatáskörébe tartoznak majd a főka­pitányság körzetében működő kapitányságok. Tekintettel azonban arra, hogy jóval több fő­­kapitányságra lesz szükség, mint amennyi csen­dőrkerületi parancsnokság ma működik, úgy tudjuk, hogy a csendőrkerületi parancsnokságok számát mintegy nyolc-tizzel szaporítani fogják. A főkapitányság úgy kihágási, mint egyéb rendészeti ügyekben második fórum lesz és az elsőfokú kapitányság által kiszabott büntetések fölebbezés folytán ide kerülnek és újabb fö­­lebbezés esetén innen jutnak a. belügyminiszter­hez. A városi és vármegyei közigazgatási ha­tóságok a jövőben kihágási ügyekben nem in­tézkedhetnek, a rendőri hatóság körébe utalt ügyek elintézése az első fórumtól a harmadik fórumig a rendőrség hatáskörében marad. Megkérdeztük informátorunktól, vájjon a törvényjavaslat tartalmaz-e intézkedést arra nézve, hogy a városi rendőrségek személyzetét átveszi-e az államosított rendőrség. — A törvényjavaslat — volt kérdésünkre a válasz — úgy intézkedik, hogy a belügy­miniszter legdiszkrécionálisabb joga határozni afölött, hogy ki kerüljön az államrendőrség státusába. A belügyminisztérium határozza te­hát meg, hogy ki véte-sék át a városi ren­dőrségtől. A javaslatban van azonban egy pont, amely, kimondja, hogy azok a közegek, akiknek átvételét a miniszter nem tartja szük­ségesnek, egy évig rendelkezési állományban maradnak és ezen idő alatt teljes illetményüket élvezik. Természetes, hogy a használható és kifogásta an tisztviselők, altisztek és rendőr­legények minden akadály nélkül átkerülnek az államrendőrséghez és azok a vidéki rendőr­­tisztviselők, akiknek, jogvégzettségük ugyan vészek alkalmával. Nem a csatatéren, nem ünneplőruhát öltve jött értük a halál, hanem alattomos kisértet módjára orvul támadta meg őket. Érdemük azért el nem tagadható. Önfel­áldozásuk a hazafias kötelességteljesités leg­­magagasabbrendü felfogásából eredt. A háború története igazságos méltatással fog megemlé­kezni róluk is. Természetes, hogy a forgalom nem a hadtápterület egyetlen jelensége. Feladatai igen nagyterjedelműek és igen sokfélék és minda­zoknak a katonáknak, akiket sorsuk hazafias kötelességük teljesítése végett a hadtápterületre rendelt, a legintenzivebb tevékenykedését igényli, így, általánosságban szólva, a hadtápterület a leghatalmasabb tartalékot képviseli, amely sza­kadatlanul táplálja a front ütőerejét; minda­zoknak a katonai intézeteknek, parancsnoksá­goknak, táboroknak, vállalkozásoknak, beren­dezéseknek korlátlan központja, amelyek közvet­lenül a fronton nem volnának a maguk helyén, mert ott akadályoznák a tulajdonképeni harcmü­­veleteket, de amelyeket a mögöttes területre sem lehetne áthelyezni, mert itt igen messze esnének a legelői levő vonaltól. Képzeljünk csak oly óriási mezőgazdasági vagy ipari üzemet, ami­lyenről eddig sejtelmünk sem volt, amely széles sávban közvetlenül frontjainkhoz tapad, és akkor megközelitő fogalmunk lesz a hadtápterületen Mlindeiiki tudja, elis- = POLITZER MÓR meri és elmondja, hogy — Komárom, Nádor-utca 19, .. üzletében a legszebb minőségű férfi cipői*, divatárui*, fehérneműéi* stb. l*aphatól*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom