Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-04-27 / 17. szám

iy.i8. április 27. Komáromi Junpok“ 3 oldal. nincs, de ma a fogalmazói státusban vannak, megmaradnak ebben a státusban, sőt előme­netelük is akadálytalanul megtörténhetik, ha egyébként eddigi működésük őket arra érde­messé teszi. A belügyminisztérium rendészeti osztálya intézkedik majd az áthelyezés kérdésében is, de valószínű, hogy a végrehajtásnál találnak olyan megoldást, amely az egyes törvényható­ság* k érdekeinek figyelembe vételét lehetővé teszi. Arra a kérdésünkre, hogy mikor kerül a javaslat a parlament elé, azt a választ kaptuk, hogy ez mindenesetre a politikai helyzettől függ, tekintve azonban azt, hogy a katonaság nyoma­tékosan kívánja, miszerint a leszerelés idején már működésben legyen az államosított rendőr­ség, számítani lehet rá, hogy a kész javaslat a legsürgősebb kérdések lefárgyalása után már a törvényhozás asztalára kerülhet. fl komáromi fiuk jauára. (Akikről egészen megteltdkeztek ) A 33. cs. és kir. tábori tüzérezred elha­tározta, hogy egy hadialbumot ad ki és ezzel kapcsolatban az ezred Özvegyei és árvái javára széles körben gyűjtést rendez. Az ezred béke­­garnizonja Komárom, cs, és kir. 15. tábori ágyusezred néven sok éven át tartózkodott Ko­máromban, tisztikarában és legénységében sok Komárom városi és megyei gyerek szolgál s a háború után bizonyosan ismét Komáromba fog visszatérni. Ifjú Zsindely Ferenc dr., komáromi főis­­páni titkár, mint az ezred egyetlen, jelenleg Komáromban detachierozott tagja készséggel és szívesen szolgál felvilágosítással azoknak, akik a nemes cél érdekében akcióba kívánnak lépni. Az ezred igazán megérdemli a támoga­tást. Noha teljesen magyar és ezer szállal van Komárom megyéhez és városhoz fűzve, a kö­zönség még soha semmiféle jelét nem adta a hozzá való ragaszkodásnak. Indokolt volna te­­háf, ha ügyét legalább most felkarolná ! Ami a gyűjtést illeti, hát az olyan, mint minden más gyűjtés, amely a hadijótékonyság céljára történik s az értünk elesett vagy rok­kanttá vá t harcosok családjának nyomorán igyekszik segíteni. A különbség csak az, hogy ezek a háború hajótöröttéi szükebb pátriánkhoz tartoznak. A hadialbum naplójegyzetek és eredeti fényképfelvételt k felhasználásával készült ha­talmas munka lesz, amely az ezrednek harci működését és tagjainak vitézi cselekedeteit fogja ismertetni. Ára : 40 K s mivel csak korlátolt számban, az előjegyzésekhez képest fog meg­végzett munkateljesítmény tulajdonképeni terje­delméről. A hadtápíerület mindazt nyújtja, amire az embernek a lövészárokban élelmezésére, ruház­kodására, hadifelszerelésére, egészsége megóvá­sára és szellemi felfrissülésére szüksége van. Számtalan raktára és felvételezési helye van, ahol milliókra mennő készletek vannak elrak­tározva, és szolgálnak naponta forgalom tár­gyául; van pék- és húsvágó nagy üzeme, fo ­gyasztási-cikk-raktára tisztek részére, konzerv­gyára, ruhatára és ruhajavitó-mühelye és gőz­­mosódája. Minden nagyobb egységnek megvan gépberendezéssel ellátott fűrésztelepe, a szál­­iásfedezékek és barakkok lakhatóságát fokozó cikkeket termelő gyára, lőszer-, robbantószer-, kézigránát- és világitó anyag-raktára. Villamos telepek látják el a hadtápterületet is, a frontot is világítással, tábori mozgókat tartanak üzem­ben és haláltíiozó feszültségű áramot áraszta­nak a drótakadályokba meg a spanyol-lova­sokba. Természetes, hogy az egészségügyet különös figyelemben keit részesíteni. A had­­tápterületen nemcsak egészségügyi intézetek és nagyszabásuan berendezett tábori szükség- és tartalékkórházak vannak hanem beteggyüjtő-ál­­lomások is és a betegek és sebesültek elindí­tására szolgáló állomások; pihenő-otthonok, üdülőhelyek, fürdő- fertőtlenítő- és féregmen­­tesitő-intézetek, fog-ambulatóriumok, sőt igen szellemes találékonyságra valló, a Nemzetközi Hálókocsitársaság kiselejtezett kocsijaiból ösz­­szeállitott fürdővonatok, amelyek szakaszról­­szakaszra közlekednek és igen érdekes ambu­láns fürdőberendezésekkel vannak ellátva. Front­katonáink szellemi felfrissülésére — aminek ér­jelenni, kérnünk keli azokat, akik megakarják szerezni, iiogy nevüket akár dr. Zsindely Ferenc főispáni titkárral, vagy a „Komáromi Lapok“ szerkesztőségével, akár a hadialbum szerkesztő­ségével (Pozsony, tüzérségi lakianya) tudassák az ár egyidejű megküldése mellett. Felvilá­gosítással mindenkinek örömmel szolgálunk. Hisszük, hogy a hadialbum számára, amely mint háborús emlék és forrásmunka is, nagy és mindig növekvő értéket fog képviselni, sok megrendelőt sikerül megszerezni és hogy azok hozzátartozói, akiknek hősi cselekedeteiről szól, valamennyien meg fogják rendelni. Mivel a hadialbum kiadásánál esetleg ffirnniaradó tiszta jövedelem az ezred rokkant és árva alapját gazdagítja, felülfizetéseket is örömmel és kö­szönettel fogadunk. Az album számára most folyik az anyag­gyűjtés. A szerkesztőség felkér mindenkit, aki­nek az epredre vonatkozó fényképfelvételek, vagy naplójegyzetek vannak birtokában, hogy azokat a cs. és kir. 33. tábori tüzérezred hadi­albumának szerkesztősége. Pozsony, tüzérlak­tanya cimre kegyeskedjék beküldeni. A külde­ményt felhasználás után azonnal vissza fogják szolgáltatni. Az album mindazok nevét is meg fogja örökíteni, akik özvegy és árva alapja ja­vára 50 K-nál magasabb összeget adtak vagy gyűjtöttek. Hisszük, hogy szavunk nem lesz kiáltó szó a pusztában. ludoiualók a hadifoglyokról. A cs. és kir. pozsonyi katonai parancs­nokság legutóbb kibocsátott hirde ménye sze­rint a hadifoglyok jogi állapota 1918 május 1-től kezdve lényeges változást fog szenvedni. A hadifogoly-kérdést szabályozó hirdet­mény változatos tartalma a következő: A változás csakis azon hadifoglyokra ter­jed ki, akik Oroszország, Ukrajna, Finnország, valamint az Ausztria-Magyarország és Német­ország által megszállott eg;éb területekről szár­mazó hadifoglyokra szóló eddigi rendelkezések továbbra is változatlanul maradnak. Alapelv, hogy a hadifogoly a munkát meg nem tagadhatja. Dologkerülők részére nincs kenyér. A munka megtagadók szigorú meg­torlásban részesülnek. A hadifoglyok addig is, mig hazájukba vissza nem szállitatnak, bizo­nyos szabadságkorlátozásnak vettetnek alá. A hadifoglyoknak egészséges, kielégítő és minőségileg is megfelelő élelmezés nyújtandó. Miután a hadvezetőség, a szüveíhiány miatt uj ruhákat a hadifoglyoknak rendelkezé­sére nem bocsáthat, ezen tőlük telheíőleg a munkaadóknak kell segítenünk. A munkaadó­dekében most ujjabban annyi szó esik — a rendkívül hatású katona-otthonok szolgálnak, amelyeket dicső uralkodónk és felséges neje különös oltalmukban és megható támogatásuk­ban részesítenek; továbbá a tábori könyvke­reskedések, a katonai könyviárak és a nagy­szabású tábori újságok. Most már minden egyes hadseregünknek van újságja, de sok hadosztály, sőt ezred maga is szerkeszt la­pot; ezek az újságok a katonát mindenről tá­jékoztatják ; innen tudják meg, milyen a hely­zet a fronton és mi újság van odahaza. Amidőn igy egyrészt a hadtápterület a frontot minden szükségessel ellátja, másrészt a terület veszi fel az embereket és tárgyakat, ami­kor a legelői levő vonalban már nem marad­hatnak. Az elfogott ellenséges katonásat a had­tápterület hadifogolygyűjtő-állomásaira indítják el, de a hadíápterületre áramlik vissza a zsák­mányolt vagy használhatai tanná vált hadianyag is. Ez utóbbiak részére külön ócska-anyag gyűjtő­­állomásokat rendeztek be, amelyek nagyon be­váltak. Oda szállítják most a papirlomot, az ócska vasat és pléhet, a csonthulladékokat, a használhatatlanná vált trénanyagot és bőrneműt, üres üvegeket, ládákat, lőszertartályokat, kon­zervdobozokat, hogy ismét használhatóvá tegyék és új alakban juttassák ismét a frontra. Ezt a munkát végzik többek köztakovácsműhelyek és vasöntödék, szappangyárák, ásványvizelosztó­­telepék, bőrraktárak, vonatmühelyék és tábori vonatraktárak, emelyek minden hadseregnél be vannak rendezve. Így a hadtápterület gazdasági vezetése mindent képes értékesíteni, a legcseké­lyebb dolgot sem dobja oda a megsemmisü­lésnek, hanem észszerű munkával a legmagasabb i nak azonban nincs joga ahhoz, hogy a hadi­fogoly elszállításakor a neki adott ruiiát tőle elvegye. A hadifogolynak ugyan olyan díjazásra van igénye, melyet ugyanazon szakmabeli mun­kás kap. E díjazás megáüapitása a közigazga­tási hatóság feladata. Az élelmezés költségeit I azonban a munkaadó a fizetett bérből levonni j jogosult. Az e címen levonható összeg nagy­ságát szintén a közigatási hatóság állapítja meg. Legkisebb bér az élelmezésen felül mező­­gazdasági munkásnál napi 1 K, ipari munká­nál napi 2 K, mely készpénzben fizetendő ki. A legnagyobb bérösszeg, ami hadifoglyoknak kifizethető, napi 5 koronában állapittatik meg, a többlet letétileg kezelendő. A hadifogolynak a gazdálkodás körébe tartozó cikkekben adott rész nem lehet nagyobb, de kevesebb sem, mint a helyileg megállapított mennyiség s ré­szükre nehéz munka esetén külön pótlék is jár. Munkaidő, pihenési idő és szabadnapok tekintetében a hadifogoly a polgári szakmabeli munkással egyenlő elbírálás alá esik. A hadifogoly mozgási szabadsága annyi­ban korCtoztatik, hogy vasúton vagy hajón megbízható kisérő nélkül utaznia nem szabad s hogy esti 9 órától reggeli 6 óráig ki­jelölt szállásán tartózkodni köteles. Színházak, mozik és vendéglők látogatása munka után a hadifoglyoknak kisérő mellett meg van engedve, de csak esti 9 óráig. A beteg hadifogoly szabályszerű orvosi kezelésben épugy részesítendő, mint egyéb szakmabeli munkás. Hazatérni nem akaró hadifogoly erőszak­kal hazájába nem szállítható. Hadi szolgálatra való behívástól Magyarország és Ausztria terü­letén a hadifoglyoknak tartaniok nem kell. A hadifogoly családját külön engedély alapján elhozaíhaíja, tulajdont szerezhet s a nőtlen hadifogoly külön engedély alapján meg­nősülhet. Hadifogoly munkását baleset ellen bizto­sítani a munkaadó nem köteles. Fegyelmezés tekintetében. az eddigi sza­bályok érvényesek. Bármily természetű bűncse­lekmények elkövetésénél a hadifoglyokra nézve a katonai büntető törvények nyernek lkaimazást. Ezek az uj hadifogolyszabályzat lényege­sebb rendelkezései. A részletekre nézve a hir­detmény ad bővebb felvilágosítást. Csinoson bútorozott Liduari szoba kiadó. Komárom, üolnai-ulca 25. fokú termelékenysegnek és célszerűségnek állan­dóan önmagába visszatérő körét valósítja meg. Végül még egy szót azokról a mezőgazda­­sági feladókról, amelyeket a hadtápterületen végeznek. E téren a hadvezetés a polgári ható­ságokkal és a földbirtosokkal a legszorosabb egyetértésben dolgozik, hogy a föld hozadékát biztosítsa és emelje. A vetési és az aratási munkálatokhoz minden embert bevonnak, aki a hadicélok szempontjából pillanatnyilag nél­külözhető. Az illető vidék lakosságának jár­műveket, eke- és boronafogatokat, mezőgazda­sági gépeket és eszközöket bocsátanak rendel­kezésére és az ellenőrzést a hadtápállomás­­parancsnokságokon kívül még külön szervezett katonai mezőgazdasági bizottságok és szemle­biztosok a legalaposabb módon gyakorolják. Ehhez járulnak kiegészitöleg a „Mezőgazdasági Csoportok", sajtkészitő és tejterme ő valóságos nagyüzemei, amelyek termékei elsősorban a fronton levő katonának szolgálnak javára, aki ezeket, mint gyakran változatosságnak híján levő táplálékának kiegészítő elemeit mindig nagyrabecsüli. Ilyenképen a hadtápszoigálat a háborús évek folyamán rendületlenül és csüggedetlenül, szünet nélkül, áldozatkészen és kötelességeihez híven végezte fárasztó, bizonyára nem könnyű szolgálatát, emellett szerényen, eltöltve annak tudatától, hogy ő nem öncél, hanem hatal­masabb urnák, a frontnak kell szolgálnia. Nagyobbszerü elismerés után nem áhitozva, méltatását, jutalmát önmagában, saját munka­teljesítményeiben találta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom