Polgári leányiskola, Komárom, 1894

— 7 — aki maga esztergályozta emléktárgyakkal tiszteltelte meg barátait? Vájjon mikor fogják nálunk belátni, bogy a fizikai munka nem szégyen, hanem áldás az emberie, mert testi erejét fejleszti, s ez által az idegek s az érzekek túltengését megakadályozza és így az életműködésekben az egyensúlyt helyreállítja? Ugyancsak a társadalmi előítélet az oka, hogy nálunk a fiatal leányokat idő előtt vezetik a világba és részesítik oly élvezetekben, amelyek a még nem teljesen kifejlett szervezetet gyengítik s az idegrendszert túlizgatják és ezzel kimerítik. Az angol és német leány még iskolába jár, mikor a mi leányaink egy-két farsangot már végig báloztak Erre az a megszokott ellenvetés, hogy a magyar leány hamarább fejlődik. A nagyanyáink korában ez igaz lehetett. De a mai magyar leány, főkép a városi, sem vértelenségre, sem ideges ségre i em enged nyugati kollegájának és épen olyan ideges, gyönge asszony válik belőle is. Nincs tehát ok, amely miatt serdülő korát megrövidíteni kellene. Negyedik tényezőül szegődik az eddig elsoroltakhoz a mai iskoláztatási rendszer. A szülő iskolába adja leánygyermekét, anélkül, hogy számot vetne annak testi-lelki fejlettségével és tehetségével. Beadja a a felsőbb osztályba, még ha gyönge is, és az a követelése, hogy az ő gyermeke az elsők közt legyen Most már két eset lehetséges. Vagy kötelességérző a gyermek, vagy nem. Ha becsvágyó és kötelességérző, mint tényleg a legtöbb kis leány, akkor a tanulással megerőlteti magát; év végével első lesz, de testi fejlődésében elmarad; kifejlődik nála a vértelenség és az idegesség. Ha nincs benne kötelességérzet, akkor nem tanul; a tanulással tehát magát nem rontja; de akkor meg hiányzik kedélyéből az a derült vidámság, amit csak a kötelesség teljesítése adhat meg ; folyton érzi, hogy szülei és tanítói nincsenek vele megelégedve; félve megy az iskolába; megijed, ha felhívják; félve viszi haza értesítőjét; s ez a folytonos félelem benne is kifejleszti az idegességet.