Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1940
az új irányba induló ifjúságban tesznek. S ez az embertipus olt futkos az utcán, a társadalmi összejöveteleken s a családban is igen sok helyen és felelőtlenül rombolja azt, amit az új embertipus alakító műhelye, az iskola alkot. Mind-mind megannyi életünkbe beleöregedett szu, mely akadályozza az egészséges fejlődést. A fiatal lélek tele van vággyal a nemes ideálok után. És minél nemesebbek ezek az ideálok, annál szebb lesz az élet. És csak a szépen kialakított élet vonz, s az életet s az embereket megreformálni nem az erőszak, hanem ,a harmonikus lelkület van hivatva. Ezt pedig csak a kereszténység adhatja meg. Igaz, hogy támadja a modern idők sok-sok zűrzavara, de ha egyszer sikerülne letörnie az örök igazságokba és az ember céljába vetett hitet, lassanként elfojtja a morális érzésnek ösztönszerű visszahatásait s megfosztja az embert akaraterejétől is. Mert «ahol a lélek vész, ott a test is romlik s a nemzedék elsatnyul s viszont ahol ideális lendület és tiszta életkedv honol, ott az emberi élet az egész vonalon fellendül.« A modern világnézetekben s mindabban, ami a modern ember gondolatait színezi, van sok szép, nemes és jó, erőteljes és egészséges elem. Ezek az elemek csak hassanak a lélekre. Csak egy a fontos, hogy fiaink ne tartozzanak az önállótlan két embertípus egyikéhez sem. Az egyik ugyanis lelkesedésében mindazt, ami modern, mindazt, ami új, minden gondolatot és irányzatot, ha tarthatatlan és túlzott is, lelkesen dicsőíti, vívmánynak hirdeti; a másik viszont mereven elzárkózik és nyakig begombolkozik minden új gondolat előtt. Mindkettő helytelen és alkalmatlan egész ember kialakítására. Ma teljes emberekre van szükségünk. S a teljes embert széles látókör, tudás, kedvesség, lelki nemesség és közvetlenség jellemzi. Feladatunkat Prohászka foglalja össze klasszikus tömörséggel a Diadalmas Világnézetben: «Ismerjük meg a helyzetet, különböztessük meg a jót a rossztól, vessük meg a rosszat, ítéljük meg méltán} rosan az újat; más szóval: állítsuk a kereszténységei a modern gondolatoknak s érzéseknek jegyébe s vizsgáljuk meg, hogy mily szint, mily alakot ölt, amely új alakjában, régi igazságon ugyan változatlanul megmaradna, de a szívek felelti hatalom az új korban örvendetesen fellendülésnek indulna. < Mert aki vallás nélkül akarna világnézetet formálni, finom, zománcozott, cizellált gót kelyhet akarna falusi kovács pörölyével alkotni. Méltán nevezi az olyan világnézetet a mult század nagy gondolkodója, Chamberlain »Die reÜgion des Blödsi:ms«nek, a bárgyúság vallásának. Mert minden világnézet szükségszerűséggel vallássá vagy valláspótlékká válik. Amíg ezt nem tudja megtenni, addig a földön csúszik, sem érték, sem lendület, sem szépség nincs benne s ezt nem bírja elviselni a romlatlan lélek, mert neki ösztönszerűen emelkednie kell! Egy darabig megmaradhat ebben az alacsonyságban, míg a kenyér, vagy a pénz odakényszeríti, de nyugodt perceiben szíve mélységéből, a mindenség ezer csodájából Gimn. 17 2