Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1918

f Dr. Hajdú Tibor, pannonhalmi Főapát. 1858. okt. 22.-1918. okt. 21. A pannonhalmi sz. Benedek-rendre 1918. oki. 21-én mély gyász borult; elvesztette Rendfőnökét és Atyját! Halál, vér és vér; pusztulás, gyász mindenütt! A világháború elszabadult démonjai az emberekből nagy rendeket vágnak ; hullahegyek szegélyezik útjukat. Édes hazánkon is keresztülszáguldott az irgarmatlan kaszás! Rendünk családja is útjába esett — és kiválasztotta a legértékesebb zsákmányt, a családatyát, hogy a csapás annál érzékenyebb, a veszteség annál pótolhatatlanabb, a fájdalom annál égetőbb, a gyász annál mélyebb legyen! És ez a megrendítő csapás éppen akkor sújtotta Rendünket, mikor hazánkkal együtt a kínzó bizonytalanságok és pusztulással fenyegető veszélyek mélységei szélére jutott, amikor tehát a legnagyobb szüksége volna oly öntudatos, mély tudományú és bölcseségű vezetőre, mint aminőt a boldogultban elvesztett! Akkor lettünk árvákká, mikor az atyára legnagyobb szükségünk volna! Sajgó, mély sebünkre egyedül sz. hitünkben keresünk és találunk vigasztalást: Quem diligit Dominus, castigat (akit szeret az Úr, megsanyargatja. sz.-Pál. Zsid. 12, 6.) Született Pakod községben (Zala vm.) 1858, okt. 22-én, ahol édes atyja kántortanító volt. Középiskoláit a kőszegi bencés és a szombathelyi premontrei gimnáziumokban végezte jeles eredménnyel. A pannonhalmi sz. Benedekrendbe 1874. szept. 8-án öltözött be. Egyszerű fogadal-