Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1913

23 emberek mellett lehet egészséges társadalom. A történelem is arra tanít bennünket, hogy amint valamely nép körében megcsökkent az egyének felelősségérzete, nyomban megkezdődött az illető nép hanyatlása. A gazdasági javak a a kevéssé tisztakezű emberek martalékaivá lettek, a közbiztonság pusztán a fegyveres hatalmon nyugodott. De az egyénnek is el kell pusztulnia a felelősségérzet nélkül. Aki csak ösztöneire hallgat, pillanatnyi hangulata, kénye-kedve szerint cselekszik, az nem állhat meg a létért való küzdelemben. Testi, anyagi, erkölcsi és szellemi javait nemcsak gyarapítani, hanem megőrizni sem tudja az ilyen ember. A természettörvény szükségszerűsége hozza magával, hogy az ilyen ember nem boldogulhat. A bölcs előrelátást, a következményekkel való számolást tehát már a gyermekben ki kell fejleszteni, mert enélkül sem a tanítás, sem a nevelés nem ér semmit. Mielőtt azonban ennek a módjairól szólanánk, előbb figyelembe kell vennünk, vájjon a gyermekben megtalálhatók-e ennek csirái, vagy legalább a rá való hajlandóságok? Minden vizsgálat nélkül már előre is átláthatjuk, hogy valamely erény annál kevésbbé található meg a gyerekeknél, mentől bonyolultabb értelmi funkciók szükségesek hozzá. A tudatlan emberből akárhányszor nem a jóakarat, hanem a tudás hiányzik a jócselekedet véghezviteléhez. Az egyszerű tanulatlan emberben talán sokkal nagyobb fokban megvan a jószívűség, mint egy államférfiuban, de azért az előbbi sohasem fog valamely nagyobbszabásu intézményt létrehozni. Cselekedeteink következményeit előrelátni, a kettő között az ok-okozati viszonyt felismerni és igy felelősségünknek világos tudatára ébredni, — ehhez már meglehetős sok tapasztalás, fejlett és gyakorlott értelem, sok elmélkedés szükséges. Természetes tehát, hogy ezt a jótulajdonságot a gyermekeknél csak ritkán és csak kisebb fokban találjuk meg. Ezt az előzetes okoskodásunkat a tapasztalás megerősíti. A kis gyermek sokáig egyáltalában nem ismeri fel a kap-