Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1909
51 szabad ege alá s megcsodáltatja vele az Alkotó remekét, a természetet ! Itt minden a közvetlenség erejével hat a gyermeki lélekre. Szivesen elidőzik a virágos réten, gyönyörködik a növényzet ezer változatában, okul a hangya szorgalmán s minden fűszálban megtalálja a Teremtő bölcsességét. A németek legnépszerűbb tudósa, Liebig, azt mondja, hogy a Teremtő nagyságát és végtelen bölcseségét csak az ismeri meg igazán, aki nagy könyvéből, — melyet természetnek nevezünk, — igyekszik az 0 gondolatait kiolvasni. Aki ismeri, az meg is szereti a természetet s ez a szeretet elvonja majd minden nem emberhez méltó szórakozástól. Ezek a séták alkalmasak arra is, hogy a szülő megkedveltesse gyermekével a munkát s a munkaszeretet ápolásával erkölcsi fejlődését támogassa. Amerre csak jár-kell gyermekével, mindenütt serény munka folyik. Itt házat építenek, amott épen most özönlik ki a munkás sereg fáradtan a napi munkától a gyár udvarából, a mezőn a szántóvető mély barázdákat szánt .a föld hátába. Ennyi példa láttára mily könnyű vele megértetni, hogy az ember munkára van teremtve, hogy minden embernek dolgoznia kell s tisztelet kél lelkében a kérges tenyér iránt, melyet előbb tán mire sem becsült. Nem folytatom tovább. A szülői szeretet találékonysága nap nap után új módot és alkalmat találhat arra, hogy legdrágább kincsének, gyermekének lelkületét nemesítse, szivét a jóra fogékonnyá tegye, hogy belőle erkölcsös, jellemes embert neveljen. Erős, de érdemes munka ez, hisz drágább örökséget senki sem adhat gyermekének, mint ha jellemes embert nevel belőle. Mert „az embernek valódi becse — mint Eötvös br. mondja — nem eszének, hanem akaratának erejétől függ; nincs szerencsétlenebb, sőt alábbvaló teremtés, mint a nagy ész, melynek jellem nem felel meg."
