Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1909

57 kon a templom előtt köréje gyülekezett gyermekseregnek magyarázgatta a katekizmust s a/t mondja, hogy akit a bűn és szenvedély meg nem rontott, nem állhatja meg, hogy át ne karolja s meg ne szeresse a vallást. Ampère nyíltan vallja magáról, hogy a vallás volt az, mely egész gondolkodását irányította ; a hit fenséges nézőpontjáról itélt meg mindent, magát a tudományt is. A már másutt is említett nagy természettudós, Faraday, szavai szerint az volna a tudományok feladata, hogy gondolatainkban elvezessenek bennünket Ahhoz, kinek mindez a keze munkája. Foucault, a nagy fizikus, a Teremtőben és Megváltóban való hitéből merített vigasztalást ; Dawson, a legkiválóbb geologus, hangosan hirdeti, hogy a „természet mindenütt rejtett evangéliumot hord kebelében ... a Krisztustól kapott világosság az, mely világít, vigasztal és reményt fakaszt". Kolumbus, Kepler, Newton, Siemens, Ohm, Mariette, Linné, Gausz, Pascali, Descartes, Tycho Brache, Kopernikus, Leibnitz, Franklin, Pasteur s mellettök a lángelmék beláthatatlan sora mind Isten szeretetéből merítették elméjök világosságát s egyedül neki tulajdonították a dicsőséget, melyet fáradhatatlan kitartással végzett munkájokkal szereztek. S ha közelből kell példa, van-e a magyarnak tündöklőbb csillaga sz. Isvánnál, sz. Lászlónál, Hunyadi Jánosnál — Árpádházi sz. Erzsébetnél, sz. Margitnál. De nem csak tudósokat, bölcs államférfiakat, egész életöket jótékonykodásban töltött sz. asszonyokat s szűzeket nevelt a vallás, hanem a művészet is ennek emlőin táplálkozott. Angelico de Fiesole, Perugino, Michael Angelo, Leonardo da Vinci, Tizian, Rafael, Rubens, Murillo, Rembrandt, Overbeck; — Beethoven, Haydin, Mozart, mind a vallásból merítettek ihletet csodás alkotásaikhoz. S a mi Munkácsynk lelkét is megragadta a megváltás isteni gondolata s Triptikonjába beleöntötte vallásos lelkének egész melegét.