Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1909

40 náluk is, nálunk is trónviszályok akadályozták a szabad fejlődést. Nekik Brutusuk, Horatius Coclesük, Mucius Scaevolájuk, nekünk Zrinyink, Frangepánunk, Deák Balázsunk volt; a Grachus testvérek, a mi II. Rákóczi Ferencünk ; március 15-dike nekik is, nekünk is a szabadság hajnalhasadását jelentette. Ok a fortiter arjere, magna pati-ért lelkesedtek, miként mi akarunk „ember lenni mindig, minden körülményben". A német irodalom is önkényt kinálja a nevelő tényezőket. A német alaposság, tudomány- és művészszeretet, a SZÍVÓS munkásság, Lenaunak, Becknek, Könernek idegenben is magyarnak maradt Zrínyiért, Alföldért, cigányért lelkesedő lantja nem téveszheti hatását ifjúságunk fogékony lelkére. A földrajz és természetrajz hazánk s a nagy világ fekvésével, éghajlatával s természeti kincseivel ismertet meg. Mindkét tárgy igen alkalmas arra, hogy bemutassuk rajtuk a Alkotó bölcsességét s szerető gondviselését, mellyel minden népnek hazát jelölt ki s azon megélhetésüket biztosította. De különösen a hazai földnek ismerete emeli az ifjú magyar önérzetét, hisz minden rögét honfivér áztatta s éghajlatának kellemes volta, bérceinek csodálatosan szép alakulása, síkságainak végtelensége s aranykalászos rónái legelsővé teszik az öszszes országok között. Legerősebb nevelő, erkölcsfejlesztő hatása kétségen kivül a t ö r t e n e 1 e m-nek van. Bőséges tárháza ez a vallásos és hazafias erényeknek. Minden történelmi óra valóságos ünnepe egy-egy nagy erénynek. Itt tanulja meg az ifjú, hogy a területileg nagy országok, pl. Oroszország, nem föltétlenül vezetői, irányítói is a nemzeteknek, amint az emberek sorában sem biztosít okvetlenül elsőséget a vagyon és születési előkelőség. Hogy a nemzetek mind csak a vallás emlőin nőttek nagyra s 113 elbizakodottságukban Istentől elfordultak s a henyé-