Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1909
41 lés, fényűzés karjaiba dobták magukat, az ország rómba dőlt, a nép rabigába görnyedt. A hazai történelem keretében pedig megismeri nemzete magasztos hivatását, amint Nyugat s Kelet közé ékelve évezreden át testével védte a vallást, a kulturát a barbárság ellen. S megjelennek előtte a nagy idők hősei s példájukon megtanulja, hogy a hazát nem jelszavakkal, nem forumi zsibajjal, hanem ésszel, szívvel, erővel, vérrel kell szeretni. A mennyiségtan és természettan pedig — ezek az úgynevezett száraz tantárgyak — csupa élet, lélek, igazság. Dill man szerint a Teremtő a matézis nyelvén szólott. A számok végtelensége megkönnyíti a végtelen Isten fogalmának megalkotását s ezzel alázatot kelt a nagyon is véges, korlátolt emberben. Ám ez alázat mellett buzdít, bátorít az igazság keresésére s ha megtaláltuk, édes örömmel tölti el lelkünket. Pütagorász tantétele föltalálásán érzett örömében ököráldozatot mutat be az isteneknek, a nagy természet törvényeiben pedig fölismerve az igazságot, hogy: Isten mindenütt geometriával dolgozik — lelkendezve hangoztatja ezt mindenfelé. Emez ismeretszakok körében tudja meg a tanuló azt is, hogy nekünk is voltak nagy mathematikusaink és fizikusaink, kiknek a — tudományára velünk szemben mindig féltékeny — külföld is tisztelettel adózik. Bolyai Farkas Tentamenjével, Hatvani vegyészeti kísérleteivel, Jedlik Ányos dinamogépével, Eötvös br. inga kísérleteivel és felszinfesziiltségi törvényével, Tesla nagyfeszültségű áramaival, Puskás Tivadar telefonhírmondójával stb. szereztek dicsőséget a magyar névnek. Végül a középiskolai oktatás legvégső fokán megízleltetjük az ifjúval a tudományok tudományát, a bölcseletet, mely már az ókoriak felfogása szerint is Istenhez vezeti az embert. Eddigi vizsgálódásai a rajta kívüleső világra és viszonyaira irányúltak, most önmagába tekint s a lélek és test kölcsönös egymásra ha-