Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1909

29 amit a régiektől kaptunk, Rayneri szerint megijednénk a kevés láttára, ami még megmaradt. Mert politikai, társadalmi, esztétikai művelődésünk alapjai mind az ókori irodalmakban vannak letéve. S ha bár a nemzeti irodalom sok mindent magába olvasztott, ami a klasszikus irodalomból ránk nézve jelentőséggel bír, azért szilárdan valljuk az elvet, hogy az egészséges művelődési fejlődés megkívánja, hogy a társadalom elitje a fejlődés mindazon fokozatán átessék, amelyen maga az emberiség is átment. Mert csak az gazdagíthatja ujabb kincsekkel az emberiséget, aki a már meglevő kulturelemeket annyira felszívta magába, hogy azok szinte vérévé váltak. A szellemi kincsek gyarapítása pedig a művelt ember erkölcsi kötelessége s emellett legmagasabb ambíciója. Midőn tehát a gimnázium az ókor miniatűr-világának kapuit megnyitja az ifjúság előtt, az emberi műveltség örökké csörgedező ősforrásaihoz vezeti őket, melyekből azután ki-ki tehetsége szerint meríthet. És sehol sem válik oly hamar otthonossá az ifjú. mint épen ebben az antik világban. ;

;Az antik népek életköre —mondja Felméri — nemcsak naiv, de szűk is volt, úgy hogy azt egy szempillantással beláthatjuk és átérezhetjük. Ez az egyszerűség visszavisz bennünket természetünk tavaszi feslésének szépséggel és poézissel teljes aranykorára : arra az időre, midőn természetünk tele volt érzéssel. Ez teszi őket utolérhetetlen etikai mintákká. A klasszikusok tanulmányozása az emberiség nagy múltjához kapcsol bennünket, a tradíció szálaira fűzve részesévé tesz a társadalom legbecsesebb vívmányainak : a hazának, a dicsőségnek, a becsületnek, a vallásnak, az ideálnak, melyek a tradícióban mind benne foglaltatnak." S a latin és görög nyelv általános művelő hatásának vizsgálata közben nekünk magyaroknak különösen nem szabad felednünk, hogy nemzeti multunk, jogi fejlődésünk, történelmi és irodalmi emlékeink ezer szálai fűznek