Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1907

o Legkevésbbé illenék ahhoz, ki fensőbb műveltségre igényt tart, ki az emberiséggel nagy útján valóban együtt haladni akar, ha ama vonatkozások egyikét elhanyagolná. Az ember igaz méltósága csak ama kapcsolatok teljességében áll." (Magyar Tanügy, 1878. 94. 1.). A humanitás iskolája, a gimnázium tehát ezen hármas alap szerint iparkodik az ifjúnak veleszületett emberi képességeit kifejteni fegyelmezés és tanítás által. Ezen hármas alap szerint választja meg tantárgyait is. Lássuk már most ezeket közelebbről. Vallástan. A vallástanitásnak célja, hogy az ifjú szívében a vallásosságot, az Istenben való hitet élő és éltető erővé emelje, mely erő aztán folyton arra sarkalja-, hogy pihenés, megállapodás nélkül, folytonos javulás és nemesedés által a legtökéletesebb lényt, tehát Istent lehetőleg megközelítse. Midőn a vallástan ismereteket közöl velünk az Isten létezéséről, tulajdonságairól és akaratáról, midőn hinni tanít bennünket Istenben, mint az örök jóság, igazság és szépség soha ki nem apadó kútforrásában, ugyanakkor arra is kötelezi az embert, hogy az igaz, szép és jó tudatos és állandó gyakorlásával az örök ideálhoz, Istenhez mentől hasonlóbb legyen. Semmivel sem közeledhetünk inkább Istenhez, mintha a vallástan buzgó, lelkes tanulásával arra törekszünk, hogy Istent mentől jobban megismerjük, mentől bensőbben megszeressük s összes cselekedeteink rugójává, indító okává, zsinórmértékévé az O szent akaratát tesszük. Isten létünknek végső oka, de egyúttal boldogságra való törekvésünk végső célja is. Tulajdonképeni célunk az Istennel való egyesülésben álló örök boldogságunk, de boldogságra törekszünk már itt e földön is, hol Isten országának csak gyökere van meg, míg koronája, fénye, pompája, dicsősége ott a másvilágon van. A magunk, valamint embertársaink földi boldogságának, szívbeli nyugalmának és megelégedettségének előmozditására is