Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1907

6 leginkább a vallás segít. Herbert Spencer is megvallja, hogy maga az értelmi műveltség vallásos erő nélkül még nem nemesíti meg az erkölcsöket, nem nyújt lelki harmóniát s boldogságot. Méltán kérdi ezért Samassa, egri érsek, egyik főrendiházi beszédjében, amelyben a középiskolai nevelésről szól : ..Az élet viharaiban, az érdek harcainak küzdelmében, ahol a lelketlenség és bűn oly gyakran jutalomhoz jut, hol a legszentebb elveket lejárják : kérdem, elég támasz, elég tanácsadó lesz-e egymaga az ismeretekkel megtömött fej ? Jelen korunkban, hol szédítő rohamossággal torlódik egyik esemény a másik tetejébe, mi fog nyugalmat neki adni ? A fej-e ? Ezt igen gyakran maga is elveszíti. Csak a valláserkölcsi erőből táplálkozó szív és lélek szolgáltatja azon mentőhorgonyt^ melyet a tudomány egymaga nem nyújt soha." De humánus eszméink, embertársaink boldogítására célzó öszszes törekvéseink csak akkor teljesek, csak akkor állandók és igazán hatékonyak, ha a legfőbb eszménnyel összeköttetésbe kerülnek s a legfelsőbb szentesítést megnyerik. Összes szellemi és erkölcsi életünk gravitációjának középpontja az Isten. A bolygó, mely napjának, középpontjának vonzó köréből kilépne, céltalan bolyongás útján a pusztulásnak indulna: a népek tragédiája, az egyes emberek bukása is a történelem tanúsága szerint akkor kezdődött, mikor az erkölcsi középponttól, Istentől, elszakadtak. Az igazi nagy nevelők mindenkor fölismerték a vallásban rejlő hatalmas és magasztos erkölcsi erőt, azért a nevelés tényezői között mindenkor első helyet jelöltek ki neki. Fináczy Ernő, a pedagógia tanára is egyetemi előadásaiban így nyilatkozik : „Szükséges, hogy a vallástan a tanterv belső szervezetében legyen, hassa át a tanterv organizmusát. Vallási oktatás nélkül nincsen nevelés, mert erkölcsös akarata csak annak lehet, aki hisz az" erkölcsös elvek abszolút értékében, amely törvények megsértése okvetlen maga után vonja az illető