Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1906

14 alapszik, az Isten. Isten után a szülők és tanárok azok, kik iránt a tanulónak első sorban tisztelettel és szeretettel kell viselkednie. Iskolánk fegyelmi szabályai is mindjárt a vallásos kötelességek után a szülők és tanárok iránti kötelességekről szólnak : „3. §. Minden tanuló, mivel Isten után szüleinek köszönhet legtöbbet, irántuk való háláját és szeretét jó magaviselete és szorgalma által igyekezzék tanúsítani. 4. §. A tanuló az intézet minden tanárának az iskolában úgy, mint ezen kívül tisztelettel és engedelmességgel tartozik." Tekintélyt szerezhetnek a szülők és nevelő tanárok úgy, hogy a gyermeket rászoktatják a kapott parancs rögtöni, szinte gépies teljesítésére, úgy, hogy kérlelhetetlen szigorúsággal járnak el az engedetlen fiúval, ez esetben a tekintély alapja a szokás és félelem ; de erkölcsileg értékes a nevelésben csak az a tekintély, mely szereteten, tiszteleten, meggyőződésen alapszik. S ha valahol, hát az erkölcsi tekintély megszerzésében szükséges a szülőknek és tanároknak kölcsönös közreműködése, mert a tanulókra való erkölcsileg is nemesítő hatásunk csak azon szeretettől és tisztelettől függ, amellyel azok irántunk viseltetnek. Amely gyermek előtt a szülőnek nincs szereteten alapuló tekintélye és tisztelete, azt szülője nem is fogja jóra oktatni ; mert minden szülői jó tanács, parancs ellenszenvvel találkozik, a gyermek mindig azon lesz, hogy szüleinek akaratát kijátssza; ha nem bújhatik ki semmiképen a parancs teljesítése alól, hát akkor is úgy végzi, hogy semmi erkölcsi haszna nincs belőle. Ugyanígy van ez az iskolában. Ha a tanítvány tanárát nem szereti s tiszteli, akkor a tanárnak is minden fáradozása hiábavaló. A tanuló a munkát, melyet az iskola a tanuló érdekében megkíván, mindenkor olyan tehernek fogja tekinteni, melyet tanára önkényileg rak nyakára s azért e terhet le Ts rázza, amikor csak lehetséges. Az iskola épen azért a szülők iránti szeretet és