Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1906

15 tisztelet ápolására a legnagyobb gondot fordítja. A gyermek, ki szüleit szívből szereti és tiszteli, iparkodik is szüleinek igaz örömöt szerezni. A szülőnek igaz öröme pedig az, ha gyermekének jövőjét, boldogulását munkaszeretete és jó magaviselete által biztosítva látja. Az iskolában a vallástan tanára az Istennek a szülők tiszteletére vonatkozó parancsára különös súlyt helyez, részletesen fejtegeti, iparkodik a tanulók szívére hatni, megbeszéli a tanulókkal a módokat, alkalmakat, hol, mikor s mivel teljesíthetik ezen szent parancsolatot ; utal a sok jóra, melyben a gyermek a szülők által részesülnek, a szentírásnak erre vonatkozó szebbnél-szebb példáira s az élet tapasztalataira, hogy a szülők szeretetét és tiszteletét mentől bensőbbé és szentebbé tegye. Az igazgató az év elején az iskolai törvények felolvasásakor, valamint egyes látogatásai alkalmával mindig lelkükre köti a tanulóknak a szüleik iránt való kötelességeiket. Az év folyamán is az egyes tanárok, főleg az osztályfőnökök, nem egyszer vesznek maguknak alkalmat, hogy egyeseket és az egész osztályt a szülők iránti kötelességek tekintetében fölvilágosítsák s buzdítólag, lelkesítőleg megjelöljék nekik az utakat és módokat, melyeken szüleiket megörvendeztethetik úgy, hogy ez rájuk nézve is az öröm, megelégedettség, boldogság ujabb forrásává lesz. A tanulók nevelésének másik tényezője a tanári kar. Eredményes nevelést csak úgy várhatunk, ha a tanuló ifjúság tanárai iránt is őszinte szeretetet és tiszteletet érez. De a tanulók bizalmának és szeretetének megnyerése tekintetében, ami oly fontos a nevelésben, hogy e nélkül eredményes erkölcsi nevelést el sem tudok képzelni, a tanárok sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint a szülők. Már csak azért is, mivel nem állanak oly közeli viszonyban a gyermekhez ; ehhez járul, hogy igen sok a tanuló az iskolában, úgyhogy a tanárnak