Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1905

39 valamint a ..Debreczenbenn egy Magyar Társaság "-tó\ készített Magyar Grammatika (megjelent Bécsben 1795ben) is követi a Kis Miklós-Tsétsi-féle helyesírást. A Debreezeni Grammatika a következőket mondja a helyesírás elveire vonatkozólag (XVII. §.) : A szók helyes leírása megkívánja, hogy vigyázzunk a szók eredetére, vagyis hogy az írásban a gyökerek épen maradjanak. Amely betű nincs a gyökérben, nem szabad azt írni semmi származékában sem. Igy nem szabad j helyett ly-1, vagy j helyett kettőshangzót írni, mert a ja ragasztéknak jegye. Némely esetben nem hiba a kimondáshoz ragaszkodni pl. az n a b előtt m lesz : azomban ; a g az előtte levő k-t g-vé változtatja: nyakat, faggat. Az N-nel végződő elölutoljárókat (névutók és ragok) s határozókat legjobb nn-Tíé[ írni, mert sok szó végén így hangzik s igy könnyen megkülönböztethetjük a szó végső, gyökér n hangjától. Az ily fajta kettős n számára tipographiáknak (könyvnyomdáknak) ajánlja az n jelet. A t előlutoljárót szintén tf-vel íratja : oldaltt. Újítást tehát a Debreceni Grammatika a helyesírásban nem hozott, csak a Kis Miklós-Tsétsi-félét elevenítette fel. Hasonlókép tett Gyarmathi is. A 18. században kezdte meg működését a nyelvészet terén Verseghy Ferenc, de javarészben már a 19. században folyt le közte és Révai Miklós közt az a helyesírási küzdelem, melyet Vörösmartyval méltán nevezhetünk Ypsilon háborúnak s melynek eredménye nem az ypsilon győzelme lett.