Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1904

18 vét visszahódítani. Apródja, Brúnó, kit a kuruzslónohöz küld, boszúból, mert úrnője visszautasította szerelmét, elárulja a dolgot Rokicánának, a husziták fejének. A husziták elhatározzák László halálát, s Rokicána megnyeri Podiebrád kormányzót és feleségét, Johannát is. Podiebrádot, kiben eleinte küzdött a hűség és nagyravágyás, megerősíti az a Magyarországból érkezett levél, melyben figyelmeztetik, hogy a fogoly Mátyással jól bánjék, mert László helyett ő lesz a király. Mátyás szereti Katinkát, Podiebrád leányát, s megígéri a szülőknek, hogy bármely sorsba jut, hű marad hozzá. Ágnes az éj beálltával a varázslónőhöz megy, aki Rokicána parancsára, bűvös ital helyett egy üveg mérget adott neki. Éjjel a király rosszúl érzi magát. Ágnes felhasználta az alkalmat és a magával hozott italból adott neki, amely azonban halálát okozza; Ágnes a maradékkal mérgezi meg magát. Podiebrád Mátyást üdvözli mint Magyarország királyát, Rokicána pedig neki hozza hírül, hogy a nép királynak óhajtja. A dráma cselekvényéből hiányzik az egység, kerekdedség, Mátyás és Katinka epizódja nem tud beleilleszkedni az egésznek keretébe. Egyes személyeinek jellemére azonban több gondot fordított, mint egyéb drámai műveiben. Podiebrád jelleme kifogástalanul fejlődik. Rokicána odavetett nyilatkozata fölébreszti benne a királyság gondolatát, neje hiúsága fokozza, a Magyarországból érkező levél teljessé teszi vágyát. Rokicána, a fanatikus huszita pap, ügyesen szövi hálóját a király körűi, hogy a hitfelein ejtett sérelmet megboszúlja. O tulajdonképen az egész cselekvénynek mozgatója, még a főszemély is az ő boszújának eszköze gyanánt szerepel. Ebben van a darab egyik gyöngesége. Ágnes alapjában nem rossz természet, csak a nagyravágyás van benne erősen kifejlődve A király szerelme Garai Mária iránt akadályt gördít vágya elé, hogy a király felesége lehessen, varázs-