Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

5 Szabó Dávid, a klasszikus költői iskola megalapítója, volt a tanára, kinek bizonyára nagy része volt abban, hogy tanítványa később oly szeretettel karolta föl a magyar irodalmat. Az 1776/7. iskolai évben a bencések vették át a komáromi gimnázium vezetését. Ekkor ismerte és szerette meg Kultsár e rendet és 1778-ban, a gimn. tanulmányok elvégzése után, ő maga is kötelékébe lépett. Letöltvén Pannonhalmán a próbaévet, ugyanott elvégezte a kétéves filozófiai tanfolyamot, ezután a pozsonyi szemináriumba került a hittani tudományok végzésére. A pozsonyi papnevelő intézet már ebben az időben melegágya volt a hazafias szellemnek, a növendékek lelkét a magyar nyelv iránt való szeretet és lelkesedés töltötte el. Örömmel üdvözölnek minden mozgalmat, mely a magyar nyelv és irodalom előmozdítását célozza, buzdító leveleket küldenek az Íróknak, vagy költeménnyel üdvözlik őket. Ez a szellem kétségkívül nagy hatással volt Kultsárra is. II. József 1786. nov. 14-én kelt rendeletével a bencés rendet is feloszlatta, ennélfogva Kultsár, aki már akkor tanulmányai végén volt, kénytelen más pályát választani. A Sz. Benedek-rend iránt azonban mindig szeretettel viseltetett és örömmel említette, ha róla valami jót hallott.

1) Szive hajlamát követte, midőn a tanári pályára lépett, a melyre a papi pálya elhagyása után is szorgalmasan készült abban a reményben, hogy ezen a pályán leginkább szolgálhat hazájának. Először szülőföldjére, a komáromi gimnáziumhoz nevezték ki a II. grammatikai osztály tanárának, de csak az 1788/9 iskolai évet töltötte itt. Komáromban kezdte meg irodalmi működését is. Ovidiusból kezdett fordítani, de csak egy hősi levél jelent meg ily cimen : Bajnoknék levelei Ovidiusból (1789.), mellyel Grassalkovich grófnénakkivánt kedveskedni. 1789. aug. 20-án kelt főigazgatói leirat tudatja vele, 1) Levele (Juzmicshoz. Irodalomt. Közi. 1895, 205, 1.