Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

12 minők a hírlapírás, a nemzeti szinpad, a tudomány és irodalom. II. Az a mozgalom, amely a XVIII. sz. végén minden téren megnyilatkozott, amely szellemi és anyagi haladásunk előmozdítására sok kiváló hazafit ösztönzött, megteremtette az újságírást is. Az első kísérlet e téren Rát Mátyás Magyar Hírmondója volt, mely 1780-ban Pozsonyban indult meg, de nyolc évi fennállás után megszűnt. Ez időtől kezdve a XVIII sz. utolsó két tizedében több hírlap keletkezett. E téren valami különös jelenséggel találkozunk, t. i. hogy legelterjedettebb lapjaink nem Magyarországban, hanem Bécsben jelentek meg. Itt adta ki Szacsvay Sándor a Magyar Kurirt a Magyar Musáva/, itt jelent meg a Görög Demeter és Kerekes Sámuel szerkesztette Hadi s más nevezetes Történetek c. újság, amely 1792-ben címét Magyar Hírmondóra változtatta, itt indította meg Páncél D. a rövid életű Bécsi Magyar Merkuriust. Ennek az volt az oka, hogy az újságírás azon időben ajánlatosabb volt a birodalom fővárosában, ahol az eseményeket közvetlenül meg lehetett figyelni, az engedélyt pedig könnyebben magadták.

1) Bécs volt akkor a magyar irodalom középpontja. Itt élt az Íróknak egész serege, itt laktak jórészt főuraink, kik közül némelyek buzgó támogatói voltak a bátortalan lépésekkel meginduló magyar irodalomnak. Innen indultak ki a magyar nyelv előmozdítására irányuló eszmék, ama lángoló szózatok, melyek a magyar nyelv jogait, elterjesztésének módjait és eszközeit fejtegették, itt tűzték kj az első jutalomdíjat, amely a Debreceni Magyar Grammatikát létrehozta. "itthon íróink szerte-széjjel laktak, egyik az ország 1) Beöthy Zs., Képes irodalomtörténet. I. 834, 1.