Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902
13 egyik részében, a másik a másikban, csak egyik-másik városunkban akadt össze egy-két Íróember, akik maguk között szűkebbkörű kis társaságot alkottak. Pest még akkor nem volt középpont, amivé Kármán akarta tenni, aki maga ment elő jó példával, midőn Pesten telepedett le. A XIX. század első tizedében azonban történt egy nagyfontosságú esemény, amely ezt a törekvést egy lépéssel közelebb vitte a megvalósuláshoz. Kultsár István 1806-ban megalapítja hírlapját, a Hazai Tudósításokat, és a magyar hírlapirodalomnak Pesten állandó székhelyet teremtett. Megszűnt hát az a furcsa állapot, hogy még a hazai híreket is Bécsen keresztül kaptuk a Magyar Kurir és Magyar Hírmondó révén. Kultsárnak kedves eszméje volt, hogy az ország fővárosa egyszersmind művelődési középpont is legyen. Kitűnik ez Buzdításából, amelyben azt mondja, hogy a nemzeti játékszín Pesten és ne másutt állíttassék fel, mert az ilyen hely mutatja meg, hogy a magyar nem idegen többé saját honában, hogy a széptudományokban is kiállja a versenyt más híres nemzetekkel. A lap megindításához a dolognak alapos megfontolása után fogott hozzá. Bizonyára némi aggodalmat szerzett neki, hogy a bizonytalan vállalattal kis vagyonát, melyet a tanítói pályán és könyvkiadással szerzett, kockája teheti. De a lelkesedés a magyar nyelv és művelődés iránt, a buzdítás, amelyet minden oldalról nyert, legyőzte aggodalmát. Döbröntei szerencsét kíván vállalatához, Kazinczy örvendező levelet ír neki, amely legtöbb hatással volt elhatározására. Örömét fejezi ki, hogy végre lesz egy ujságunk, mely az irodalmi munkákról is tudósítja a közönséget, az irókat pedig fölriasztja álmosságukbó!. 1) 1806. március 1-én bocsátotta szét Híradását a Hazai Tudósítások iránt. Ebben foglalja össze programmját : a magyar nyelv művelése, a műveltség terjesztése, 1) Váczy, Kazinczy levelezése. IV. 185. 1.