Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

13 egyik részében, a másik a másikban, csak egyik-másik városunkban akadt össze egy-két Íróember, akik maguk között szűkebbkörű kis társaságot alkottak. Pest még akkor nem volt középpont, amivé Kármán akarta tenni, aki maga ment elő jó példával, midőn Pesten telepedett le. A XIX. század első tizedében azonban történt egy nagyfontosságú esemény, amely ezt a törekvést egy lé­péssel közelebb vitte a megvalósuláshoz. Kultsár István 1806-ban megalapítja hírlapját, a Hazai Tudósításokat, és a magyar hírlapirodalomnak Pesten állandó székhelyet teremtett. Megszűnt hát az a furcsa állapot, hogy még a hazai híreket is Bécsen keresztül kaptuk a Magyar Kurir és Magyar Hírmondó révén. Kultsárnak kedves eszméje volt, hogy az ország fővárosa egyszersmind művelődési középpont is legyen. Kitűnik ez Buzdításából, amelyben azt mondja, hogy a nemzeti játékszín Pesten és ne másutt állíttassék fel, mert az ilyen hely mutatja meg, hogy a magyar nem idegen többé saját honában, hogy a széptudományokban is kiállja a versenyt más híres nemzetekkel. A lap megindításához a dolognak alapos megfon­tolása után fogott hozzá. Bizonyára némi aggodalmat szerzett neki, hogy a bizonytalan vállalattal kis vagyonát, melyet a tanítói pályán és könyvkiadással szerzett, koc­kája teheti. De a lelkesedés a magyar nyelv és műve­lődés iránt, a buzdítás, amelyet minden oldalról nyert, legyőzte aggodalmát. Döbröntei szerencsét kíván válla­latához, Kazinczy örvendező levelet ír neki, amely legtöbb hatással volt elhatározására. Örömét fejezi ki, hogy végre lesz egy ujságunk, mely az irodalmi munkákról is tudósítja a közönséget, az irókat pedig fölriasztja álmosságukbó!. 1) 1806. március 1-én bocsátotta szét Híradását a Hazai Tudósítások iránt. Ebben foglalja össze programm­ját : a magyar nyelv művelése, a műveltség terjesztése, 1) Váczy, Kazinczy levelezése. IV. 185. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom