Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1900
23 kenyér fejében harczolunk Hellasért." A követek által pedig ezt üzeni a lacedaemonoknak : „Nincs sem a föld hátán, sem méhében annyi arany, amennyiért az athéniek odaadnák a hellének szabadságát." Mardoniusnak meg így felel: „Míg a nap kiszabott, pályáján vándorol, az athéniek mindaddig küzdenek a perzsák ellen a leigázott vidékért s a megbecstelenített s fölperzselt oltárokért — Azután, hogy szavának nagyobb nyomatékot adjon, s polgártársai mindenfajta árulástól elriadjanak, a papokkal átkokat szóratott arra, ki az ellenségnek árva szót is szól a békéről, vagy bármi módon kedvez a perzsáknak." 2) — De elveinek hűségével egyúttal tapintatos buzgóságot s vasakar ato t is egyesített. —Bizonyára nem ok nélkül tettek vele kivételt honfitársai, midőn a törvény tilalma ellenére (szegénysége mellett is), őt emelték az állami méltóságok legelőbbkelő polczára, midőn nem sorshúzás utján, hanem az athéniek szavazatával archon eponymusszá választaték meg, 3) mert előzőleg már ismerték lelkiismeretes szolgálatát az állami-pénzügyek vezetésében. 4) Igaz, hogy midőn Themistokles. kinek ballépéseit felfedte, hűtlen kezelésről vádolta, hivatalát egyidőre elveszité, de a vád alaptalanságának kiderülte után elmarasztalás helyett újra felajánlák neki e tisztséget. 5) Ami ezután történt, valóban jellemző fényt vet becsületes gondolkodására, főkép megvesztegethetetlenségére. Megkedveltette ugyanis magát a közpénzek sikkasztóival, azzal, hogy nem leplezte le őket s nem követelt tőlük szigorú számadást. Ok tehát az állami vagyonnal megrakodva, dicséreteikkel halmozák el s óhajták, hogy harmadízben is reá ruházzák e hivatalt. De midőn a polgárok a fosztogatók magasztalására őt már-már újra megválasztandók valának, Aristides ily 1) Plut. Ar. u ott. Herod. VIII. 143. 144. 2) Plut. Ar. u. ott. 3) u. o. 1. fej. Az athéniebnél kilenczen valának egykor e hivatalbeli tiszttársak, tán latinul praetoroknak hihatnók őket, kik közül az egyik sorshúzással választva, aláírásával a hivatalos levelek s iratokon szerepelt, iniként a rómaiaknál a consulok, nevükkel látták el a latin ünnepek jegyzékét (naptár). 4) v. ö. Plut. Ar. 5. fej. 5) v. ö. Plut. u. ott.