Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

8 Tömeg a tömeget vonzza és e vonzás egyenes arányban van a tömegek nagyságával és fordított arányban van a két tömeg közt levő távolság négyzetével, Hasonlókép a kúpos törés kiszámítása a fény hullámelméletéből és később konstatálása a valóságban nagy lendületet és biztosságot kölcsönzött a fény rezgési theoriájának : erre kölönben a későbbiekben visszatérünk. Mert ama másik nagy gonddal végzett megfigyelési sorozatról akarok dicsérettel emlékezni, melyet Römer Oláf dán csillagász az idősebb Cassínivel a párizsi obszervatóriumban végzett. Dicsérettel azért, mert gondosságuknak köszönhető, hogy ismerjük a fény terjedési sebességét. Jupiter egyik holdjának — mely Römer megfigyelésének tárgya volt — főbolygója körül való keringési ideje 42 óra 28 perez és 35 másodpercz. Nemde igen rövid kis hónap? Ha meggondoljuk, hogy a Jupiter Földünkhöz képest külső bolygó, könnyen beláthatjuk, hogy az év egyik felében megfigyelhetők amaz időpontok, melyekben a kis hold az óriási Jupiternek a Naptól vetett árnyékába belép, az év másik részében pedig megfigyelhető az említett kis kold teljes fogyatkozásának utolsó momentuma, melyben t. i. ez a kup alakú árnyékból kélép. Römer sok és alapos megfigyeléseiből 1675.- és 1676.-ban azt vevé észre, hogy midőn Földünk távolodik a Jupitertől, mindig későbben tűnik elő az úgynevezett „első hold," mint keringési ideje megengedné; viszont midőn közeledett Földünk a Jupiterhez, minden egyes esetben korábban tünt el az előre kiszámított időpontnál. Csak ama két időszakban, midőn az említett két főbolygó egymástól való távolságát nem változtatá, tartotta be az első hold pontosan az ő keringési idejét. Hogy órája jól járt, nem sietett se nem korázott, erről kellő meridián-megfigyelésekkel győződött meg Römer. Mi az oka tehát a megfigyelésekben mutatkozó szabályszerű változásoknak? Römer azon alapos feltevésben volt, hogy a fény késik és koráz