Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

vizsgálat igazi tárgyai. A Fraunhofer-féle vonalakra nézve Kirchhoff állapította meg a törvényt, mely szerint az alacsonyabb hőfok mellett izzó gőzök és gázok ép azon fényhullámokat nyelik el (nem bocsájtják magukon keresztül), melyeket magasabb hőmérséklet mellett maguk is ki tudnak magukból bocsátani. így pl. a Nap légkörében lévő nátriumgőzök épen azon sárgafényt nyelik el, mely neki szinképe és így a spektroszkóp skálájának D vonalánál két finom sötét vonalka van. Könnyű már most belátni, hogy az elnyeletési vonalakból le lehet olvasni azon gőzöket és gázokat, melyek a Nap légkörében izzanak. Ily vizsgálat eredményeképen ma már több, mint 30 földi elemet ismerünk a Napban. A spektrum minden egyes színének, minden egyes sötét, vagy világos vonalának teljesen meghatározott, fix helye van a spektroszkóp skálájában. Ugy, hogy az izzó gőzök és gázok spektrumának csíkjai, valamint a Fraunhoferféle sötét vonalak helyzetükre nézve pontosan meg vannak határozva. Ha mégis azt tapasztaljuk, hogy a szinkép akár a vörös, akár az ibolya felé eltolódik, ennek az az oka, hogy a fényforrás tőlünk jelentős sebességgel távozik ; illetőleg felénk gyorsan közeledik. Az eltolódás nagyságából ki lehet számítani a fénylő test sebességének azon részét, melylyel tőlünk való távolságát megváltoztatja. Például 1891-ben a Fuvaros nevú csillagképben feltűnt, kigyulladt egy csillag ; ezt Vogel megvizsgálta spektroszkóppal és két spektrumot talált vizsgálata alkalmával, melyek egymáshoz képest ellentétes irányban eltolódtak, így tehát az egyetlen pontnak látszó csillag voltaképen két egymástól sebesen távolodó világító tömeg volt. Ép így meg lehet határozni az ú. n. protuberencziák (a Nap korongjának szélén észlelhető kitörések) sebességét is, illetőleg ennek azon részét, mely irányunkba esik. Hogy a spektrum eltolódása és a fényforrás sebessége közötti összefüggést legalább analógiával megmagyaráz-