Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

30 zam, felemlítem azon mindenkitől tapasztalt jelenséget, hogy ha egy dongó, légy, vagy szúnyog közeledik fülünk felé a szárnyrezgésétől előidézett hangot magasodni halljuk, ha felénk közeledik és alacsonyodni, ha tőlünk távozik ; ha gyorsan közeledik a hangforrás, akkor hirtelen emelkedik a hang és megfordítva. A fénynél hasonlóképen van a dolog, t. i. ha közeledik felénk a fényforrás, akkor úgy tűnik fel nekünk, hogy emelkedik a rezgésszám és így az egyes színű sugarak jobban, illetőleg kevésbbé törnek meg, vagyis a spektrum helyét megváltoztatja. A természet legszebb fényjelensége az északi fény szinpompájával, színeinek bámulatos árnyalataival, fantasztikus alakjável és folytonos mozgásával. A belőle kilövelő sugarak egy pontot határoznak meg, az északi fény koronáját, mely felé a szabadon felfüggesztett mágnestű mindig mutat. Az északi fény jelensége szorosan összefügg a föld mágneses állapotának változásaival. Ebből a fény és mágnesség rokonsága olvasható ki. Hertz néhány évvel ezelőtt az összes ismert fénytani jelenségek nagy részét bemutatta elektromos sugarakkal s így megmutatta, hogy az elektromosság is mozgás, rezgés. Hang, hő, fény, delejesség, villamosság, mind valamennyi nem más, mint rezgés. E mozgások állandóinak a különbözősége és szerveink berendezése az oka, hogy mi a lényegükben teljesen megegyező mozgásokat különböző érzetek alakjában fogjuk fel. Minthogy az alapjelenségek mind mozgásra vezethetők vissza, érthető hogy egyik a másikká könnyen átváltozik. Például az elektromosság könnyen átalakul fénynyé, vagy hővé, ez viszont tömegmozgássá (példa a tovarobogó vonat). Az elektrodynamogépek hajtására fordított mechanikai munka (tömegmozgás) elektromossággá lesz, ez könnyen átalakítható mágnességgé, vagy tömegmozgássá (elektromos vasút), vagy hanggá (telefon). Egyik mozgás átalakul a másikká és ez átalakulásnál a mozgás mennyisége, energiája meg