Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

28 Az egész spektrum voltaképen nem más, mint a keskeny hasatlék egymás mellé helyezett szines képeinek összesége. A spektrum nem végződik sem a vörös színnél, sem az ibolyánál, hanem a vörösön túl még messze terjed a csupa hőhatású sugarakból álló hőspektrum, az ibolyán túl pedig az ú. n. ultraviolett spektrum, mely chemiai hatású s épen azért lefotografálható. Voltaképen tehát három spektruma van a keskeny nyilásnak, t. i. a legkevésbbé megtört hőspektrum, az erősebben eltérített színkép és a legerősebben megtört chemiai spektrum ; az elsőt hőtani, a másodikat optikai, a harmadikat vegytani módszerekkel vizsgálhatjuk. De hát mi is a vizsgálat tárgya a spektrumnál ? A spektrum minősége. A szerint ugyanis, a mint különböző fényforrást alkalmazunk, különböző színképeket kapunk. A színképek első fajtája az ú. n. folytonos szinkép. melyet nyerünk, ha valamely testet, pl. vasgolyót addig izzítunk, míg vakító fehér fényt nem bocsát ki magából ; akár keskeny ugyanis ez esetben a hasadék, akár szélesebb, mindig folytonosan összefüggnek az egyes szinek. A színképek második fajtája az ú. n. csíkos spektrum, mely izzó gőzöktől és gázaktól származik. így például a nátrium izzó gőze egy élénksárga kettős vonalat hoz létre a spektroszkóp skálájának ama .részén, mely D betűvel van megjelelve; a lithium egy vörös és egy halványsárga fénycsíkot ád színképül ; a stronczium több vörös; egy narancsszínű és egy kék vonalat. A csíkocskák annál vékonyabbak, minél keskenyebb a hasadék. A színképek harmadik fajtája a legnevezetesebb, t. i. az elnyeletési szinkép. Az ilyen szinkép folytonosságát finom sötét vonalkák, az ú. n, Fraunhoferféle vonalak szakítják meg helylyel-közzel. Ilyen színképük azon izzó testeknek van, melyeket izzó gőzök és gázok légköre, atmoszférája vesz körül, ilyen színképük van tehát az állócsillagoknak és így Napunknak is. Ezek az abszorpcziós színképek és sötét vonalaik a tudományos