Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

pontnak látszanak, addig a spektroszkóp minden állócsilagon megmutatja pl. a hydrogén jelenlétét, mint a mely elem a világmindenséget alkotó elemek legfontossabbikának mutatkozik ; nem érdekes-e, hogy az állócsillagokon némely ismert elemeken kivül számtalant találunk, mely sem Napunkon sem Földünkön elő nem fordul s ekként ima távoli napok és rendszerük a mienkétől egészen elütő szerkezetet mutat; nem érdekes-e, hogy a Sirius, mely 22 fényévnyi távolságban van tőlünk, másodper:zenkint 48 Km-nyi sebességgel távozik tőlünk ? ! Mindezt és sok más a mondottaknál jelentősebb igazságot a spektroszkópnak köszönhetjük. Nemcsak az asztronómiában kitűnő eszköz a spektrumanalyzátor, de nem lehet el nélküle manap már sem a vegyész, sem a fizikus, sem a törvényszéki orvos. Pár liter vizbe jól elkevert szemernyi só jelenlétét a spektroszkóp kitűnően megmutatja, a felhígított vérnek, a vért szétbontó mérgek többjének meg van a maguk spektruma. Lássuk a dolgotkissé közelebbről! Mint említve volt, egy három oldalú üveghasáb az összetett fehér fényt felbontja egyszerű, homogén színeire, a szivárványszínekre. A fehér fényt keskeny hasadékon keresztül bocsátjuk az üvegprizmára, mely oly helyzetű, hogy törő éle a hasadékkal párhuzamos. A különböző szinű sugarak törésszöge különböző lévén, a hasáb túlsó oldalán egy mindinkább elszélesedő fénypamat jelenik meg, melyet fehér papirernyőn felfoghatunk. Ha a keskeny hasadék függélyes helyzetű volt, akkor az első pillanatra szembetűnő szinkép, spektrum vízszintes helyzetű szines szalag alakjában tűnik elénk, melynek szélessége függ a hasadék hosszától és a piizma magasságától, valamint a spektrumnak a prizmához való távolságától. Egyébiránt a spektrum szélessége nem fontos; de jelentős az egyes színeknek egymás mellé való elrendeződése, mely az egyes színek töréfére jellemző. Legjobban el van térítve eredeti irányától az ibolya, legkevésbbé a vörös.