Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

26 úgynevezett nagy napudvar keletkezik. Fehér, vagy szines gyűrűkből áll ez, melyek majd homorú, majd domború oldalukat mutatják a Nap felé. Leggyakoribb az az eset, hogy egy fehér, belül pirosas kört látunk a Nap körül, míg a gyűrű és a Nap közötti térség sötétesnek mutatkozik. Ha több gyürü is van, akkor a gyűrűk találkozási helyein melléknapokat látunk. Gyönyörű nagy udvarai szoktak lenni a Holdnak. Az úgynevezett kisebb nap- és holdudvarok korántsem ily lebilincselően szép tünemények s keletkezésük feltételei is más körülményekre vezetendők vissza. A szivárványok és udvarok kétségtelenül a legszebb fénytünemények közé tartoznak, de merőben szubjektív természetűek és vizsgálatuktól a tudomány élénkebb haladása nem várható. Egészen máskép áll a dolog a már említett spektrumnál, színképnél. Igen kellemes látvány egy spektrum is, ez azonban még sem az aesthetikai érzéket köti le annyira, mint a tudós vizsgálódó elméjét. Ma már hatalmas tudományággá, a fizikának igen termékeny disciplínájává nőtte ki magát a spektrálanalyzis, vagyis szinképelemzés. Laikus ember meghökkenve és kétkedő mosolylyal áll meg az új és meglepő igazságok ama tárháza előtt, melyet a színképelemző emelt magasra. Alig negyven éves tudományág a szinképelemezés, Kirchhoff és Bunsen a megalapítói, s már is csodálatra ragad bennünket felfedezett igazságainak biztosságával ép úgy, mint nagy számával. Bármennyire tökéletesednének is messzelátóink, pusztán ezekkel soha ki nem fürkészhettük volna az égi testek chemiai szerkezetét; teljességében e feladat megoldása most sem sikerül, de nem nagy haladása-e a tudománynak ama spektroszkópi ismeretünk, hogy a Napon is van nátrium, van vas, mész, magnézium, nickel és on ég sok más ismert földi elem ; nem érdekes-e, hogy míg a leghatalmasabb teleszkópok elől is rejtve vannak az állócsillagok méretei, mert csak egyetlen geometriai