Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

11 határozás (8*8") szerint 20 millió földrajzi mérföld körülbelül (pontosabban e középtávolság 20.036,346 f. mrfld), a világmindenségnek egy meglehetősen kis távolságára utaltam csak és ennek befutására is kell 8 és l/

2 perez. A Leverrier felfedezte a Neptunra — mely 31-szer oly messze van a Naptól, mint Földünk — pedig csak 4 és óra alatt ér oda a Nap fénye. Érdekes, hogy a Nap, bár belejutott már horizonunk sikjába, még nem látható ; még várnunk kell 8 és 1/

2 perczig s csak akkor pillanthatjuk meg s mondhatjuk : Nini ! most kel a nap. Vegyük fontolóra most egy kissé azon időt, mely alatt az állócsillagok fénye érkezik el hozzánk. Parallaxisnak a Napra nézve azon szöget nevezzük, mely alatt Földünk sugara a Napról látszik; az állócsillagokra nézve ugyanezen meghatározás semekkora szöget sem jelentene, mert hisz a leghatalmasabb állócsillagok is csak kiterjedés nélküli parányi pontnak látszanak leghatalmasabb műszereinken is. Az állócsillagokra nézve parallaxisnak nevezzük azon kis szöget, mely alatt az állócsillagokról Földünk Nap körüli pályájának sugara látszik. Számos, pontossággal és gonddal végzett megfigyelések eredményei ezek a parallaxisok, melyeknek pontosabb meghatározásában a legkitűnőbb műszerek vetélykednek. S mire jó e parallaxis? Mit lehet belőle megtudni? Megtudjuk belőlük a Napnak, illetőleg az állócsillagoknak tőlünk való távolságát. Ezen kis szög segítségével és Földünk méreteit is ismerve kiszámíthatjuk, hogy mennyire van tőlünk a Nap ; másrészről pedig ismerve Földünk Nap körül való pályáját és a parallaxist, kiszámíthatjuk az állócsillagoknak tőlünk való távolságát, így tudjuk, hogy a hozzánk legközelebb levő állócsillag oly messze van tőlünk, hogy róla a fény teljes 3 év alatt érkezik csak hozzánk. A Sirius — melyről említém, hogy az ég legszebb táján a legragyogóbb csillag — 22 fényévnyire van tőlünk. S nem csekély az állócsillagok száma,