Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

12 melyekről 4, 5, sőt 10,000 év alatt érkezik el hozzánk a fény. Ha egy ily csillag kialszik, fénye még sok évszázadon át azt hirdeti csalókán, hogy az illető égi test még mindig él és uralkodik. Tréfás megjegyzés, de a való viszonyok elképzelésére könnyebbség amaz észrevétel, hogy ezen meg ezen csillagon most lehet látni a trójai háborút. Látni ugyan alig lehet, de a fénye esetleg most érhet oda. Az állócsillagok távolságának tanulmányozása fogalmat nyújt nekünk ama széditő távolságokról, melyek a világmindenség tagjai közt vannak. Míg azonban a fény terjedési sebességét nem ismertük nem is szólhattunk eme távolságokról. Mult századainkban a földrajzi mérfölddel mértek nagy távolságokat, századunkban kilométerrel, ritkán myriaméterrel mérünk és ezekben fejezzük ki a nagy távolságokat. Kétségtelenül jól megválasztott mértékek ezek, mert mintája maga a Föld, t, i. a földrajzi mérföld a földi egyenlitő egy fokának tizenötödrésze, a kilométer pedig a Föld egyik délkörének negyven ezredrésze. De bármennyire jó és a mindenkor lehetséges újra méréssel bármennyire is ellenőrizhető mértékegységek is ezek, csaknem lehetetlen velük az állócsillagos ég távolságait kifejeznem. Csak a Centaurusz alfa nevü görög betűvel jelzett csillagának tőlünk való távolsága 28.420.243.200,000, km., tehát már csak billiókban kimondható. Pedig ez van hozzánk legközelebb. Hát a melyek a tejutban vannak? Mily kényelmes ellenben kimondani, hogy 3 fényévnyire van. Az é? óriási távolságainak mérésére csak ez alkalmas o o igazán : fényév, vagyis az a távolság, melyet a fény egy év alatt befut. E távolság ép úgy meg van adva a világmindenségben, mint a hogy a földrajzi mérföld, avagy a méter meg van adva a Földön; amaz csak ép annyi fáradsággal ellenőrizhető, mint emez, a fény terjedési sebességének meghatározása tehát egy állandó változatlan egységet, távolságmértéket adott nekünk, a melynek segítségével az egek széditő mélységeit mérhetjük. A ké-