Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1896

8 rétegek keletkeznek, a melyekről mi csak akkor győződhetünk meg, ha az a tengerfenék kiemelkedik és szárazfölddé válik. A víznek hatalmas oldóképessége is nagy szerepet játszik a kőzetrétegek képződésénél. Az egyszerű kőzetek, mint mész, gipsz, kősó stb. nagyobbrészt annak köszönik eredetük, hogy a vizben feloldott ilynemű anyagok a fenéken a vizből kiváltak és rétegek ben egymás fölé helyeződtek. Ha olyan helyen vizsgáljnk meg a vízből leüllepedett rétegeket, a hol azok a keletkezésük óta semmiféle háborgatásnak kitéve nem voltak, akkor azok majdnem vízszintes rétegekben terülnek el. Még mindig abban a helyzetben vannak, a melyben voltak egykor annak a tengernek a fenekén, a melyből leüllepedtek. A legfelül lévő réteg az, a mely legutolján rakodott le. Az alatta lévő idősebb. így lejebb menve, mindig idősebb és idősebb rétegekre találunk. Az ily településű rétegekben függélyesen lefelé ásott bánya-akna falán sorba vizsgálhatjuk ezeket a rétegeket. Az artézi-kutak szintén jó alkalmat nyújtanak nekünk arra, hogy ezen rétegek egymásra következéséről és a bennük eltemetett kövületekről magunknak képet alkothassunk. Ugy tekinthetjük ezeket a rétegeket, mint a Földünk történetének a lapjait. A rétegekbe zárt kövületek bizonyságot tesznek annak az időnek a növényi és az állati életéről ; a melyben azok a rétegek lerakódtak. A legfelső rétegeknek állatjai és növényei teljesen megegyeznek a most élőkkel ; az alattuk lévő rétegekben már találunk olyan állatkövületekre is, a melyek más állatoktól származtak, mint a most élők. Minél mélyebbre hatolunk annál jobban elüt az illető rétegnek állat- és növényvilága a most élőtől. A geologusok a kövületek szerint, a rétegeket következő alakulásokra osztják fel, felülről lefelé menő sorrendben. IV. Újkor v. Kenozoóskor. 11) Jelenkor, 10) Kvartérformatió vagy Diluvium. 9) Tertier formatió. III. Középkor v. Mezozooskor. 8) Krétaformátió, 7) Juraformatió, 6) Triasformatió.