Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1896

7 vizeredésú, sedimentalis kőzeteknek is szokták nevezni a geológusok. A képződésük módja a szemünk előtt megy végbe. Ha elmegyünk a hegységekben eredő forrásokhoz és a forrásból feltóduló vizet útjában kisérjük, mind­járt világos képet nyerünk az előbb említett üledékes (sedimentális) kőzetek keletkezéséről. A hegyiforrások vize meredek sziklafalak között rohanva fut le a sikság felé. A sziklafalakból folytonosan kisebb-nagyobb szikladarabok zuhannak le a rohanó hegyipatak medrébe. Ezeket a viz odább hurczolja, egymáshoz dörzsöli, folytonosan kop­tatja. Belőlük különböző nagyságú kavics szemeket ké­pez. A hegyipatak vizét szaporítja a sok záporeső, ere­jét növeli és közethurczoló képességét fokozza. A hegy­oldalairól ilyenkor lerohanó víz televényföldet, fadarabo­kat, homokot, kavicsot, kisebb-nagyobb szikladarabokat hurczol magával és viszi a hegyipatak medrébe. A mint a patak lejtése szelídebb lesz, a folyása mindjárt lassúbb s így a magával hozott nehezebb tárgyakat lerakja. Ez az eset rendesen akkor fordul elő, a mint a patakok, vagy a patakok egyesüléséből keletkezett folyók a hegyekből a síkságra jutnak. Először lerakja a folyó a nehezebb kavicsdarabokat, azután a homokot, legto­vább képes magával hurczolni a finom iszapot. A pa­takok és folyók mentében mindenütt találkozunk egy­másra lerakódó kavics-, homok és agyagrétegekkel. E rétegek közé gyakran keverednek növényi részek, vagy kisebb-nagyobb állatoknak hullái. Mindezek ott beteme­tődnek és a rétegekben, mint kövületek megmaradnak. Ha a nagyobb folyókat egészen a tengerig elkísérjük, ott láthatjuk igazában azt a roppant anyagtömeget, a melyet azok évszázadokon keresztül, magukkal úgy, mint legfinomabb törmeléket elhurczoltak. Ide a tengerbe rak­ják le a folyók az utolsó magukkal hurczolt anyagokat, hatalmas rétegekben, a melyekbe most már szárazföldi, édesvízi és tengeri állatok és növények kerülnek bele. A mint így a folyók anyagaiknak lerakása következtében egyes rétegeket képeznek, ugy képződnek ezek a réte­gek a tavakban és a tengerben is. Folytonosan száll e a tenger fenekére az iszap és evvel együtt elhalt ál­latok és növények. Hosszú időn- keresztül igy hatalmas

Next

/
Oldalképek
Tartalom