Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1896

6 féle geometriai testtel nem egyezik me* tökélyeteken ezért most már földünk alakját geoid alaknak nevezik. A harmadik anyag, a melyről előbb megemlékez­tünk a levegő. Földünk egészen körül van véve légkör­rel, vagy atmosphaerával. Ez a légkör a Földünkhöz hozzá van kötve és annak minden mozgásában részt vesz, Hogy milyen magasságig terjed el, azt biztosan nem tudjuk megmondani. Azt biztosan tudjuk, hogy fel­hők még 70 - 80 kilóméter magasságban is lebegnek. Hogy a légkör tulajdonságait tanulmányozzák e czélból már több tudományos léghajózást rendeztek A legneve­zetesebb volt ezek közöl két angol tudósé, a kik több mint tíz és fél kilóméternyi magasságba jutottak fel. Ezek azt tapasztalták, hogy a levegőnek súlyra nézve 4/ 5-de alattuk volt és csak 1/ 5 terült el a fejük fölött. Látható tehát, hogy a levegő súlyának legnagyobb része a legmagasabb hegyek alatt terül el. Ezen két angol tudósnak (Glaisher és Coxwell) léghajózásából azt is megtanultuk, hogy ily magasságra már nem tanácsos emelkedni ; mert ebben a magasságban már mind a kettő életveszélyben forgott a ritka levegő és a nagy hideg miatt. — A meteorokból, a melyek a töldünk légkörében izzásba jönnek a súrlódás miatt, következte­tik azt, hogy még 150 — 200 kilóméternyi magassagban elég sűrű levegő van. Az bizonyos, hogy semmi levegő nincs azon távolságon túl, a hol a központ futó erő egyensúlyban van a Föld vonzó erejével. Ez pedig Laplace számítása szerint több mint 42,000 kilóméter. Forduljunk most már a szárazföldhöz és vizsgáljuk meg azt egy kissé részletesebben. Mély utakban sokszor tapasztaljuk azt, hogy az utak fala jobbról is, balról is, változó szinű és változó anyagú földrétegeknek egymás fölé lyezett halmazából áll. Ismeretes, hogy a mikor az em­berek kutat ásnak, különböző rétegeket találnak, a me­lyek különösen sik földön szépen vízszintesen vannak egymás fölé helyeződve (vízszintes település). így talá­lunk egymás fölött agyag-, homok-, kavics- stb. rétege­ket. Ezeknek a rétegeknek egész külseje elárulja azt, ho­gyao keletkeztek. Mindjárt látjuk rajtuk azt, hogy ezek­nek a vízből kellett leüllepedniök. Ezeket épen e miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom