Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1896

5 A szárazföld, víz és a levegő, e három egymástól feltűnően különböző anyag az, a mit egyszerre észrevehetünk. Ha a száraznak és víznek a kiterjedéséről és elosztódásáról képet akarunk magunknak alkotni, erre egyszerű és könnyű ut áll előttünk ; csak egy nagyobb és jól készített földgömböt kell alaposan megvizsgálnunk. Ennek gondos vizsgálása mindjárt megmutatja, hogy a víz a föld fölszinének nagyobb részét foglalja el. Annak az 510 millió négyzet kilóméternek, — a mekkora a földünk területe — 7/io r^sze víz és 3/

1

0 része szárazföld, tehát több mint kétszerte nagyobb helyet foglal el a víz a mi földünk fölszinén, mint a szárazföld. Egy jól és helyes arányokban készített földgömb igen sokra megtanít bennünket és igen sok olyan dologról képet nyújt, a melyekről különben nem tudtunk volna magunknak helyes képet alkotni. A legtöbb használatban levő földgömb persze hogy nincsen ily módon készítve, mert ez a készítés mód igen fáradtságos és költséges Az 1889-iki párisi kiállítás számára készítettek olyan földgömböt, a mely épen milliomszorta kisebb, mint a Föld. Ennek a földgömbnek az átmérője 12 méter és 732 milliméter, mert a földünknek átmérője 12.732 kilóméter, kerülete 40 méter, mert a földé 40.000 kilóméter. A legmagasabb hegyek csak 8—9 millimétert tesznek. A földgömb megtanít bennünket arra is, hogy Földünk gömbalaku, habár nem valóságos gömb, mert a két sarkán be van lapulva, az egyenlítő felé pedig fel van duzzadva. Ezt az alakot sphaeroidnak szokták nevezni. Annak az átmérőnek, a melyet a Föld éjszaki és déli sarkpontja között gondolhatunk, a hossza 12712 kilométer, azé pedig a mely az egyenlítő táján két átellenben fekvő pontot kapcsol egybe 12756 kilóméter. A sarkok lapultsága tehát a földsugarához viszonyítva Clarké számításai szerint 2,735 méter, vagyis a sugárnak V293"

acl része. A sarkoknak ez a lapultsága és az egyenlítő táján a kiduzzadás, a Földnek a tengelye körül való gyors forgása következtében jött létre. A Földnek az alakját ezért forgási sphaeroidnak is nevezték azelőtt De most már rájöttek, hogy Földünk alakján egyéb szabálytalanságok is tapasztalhatók úgy, hogy az semmi-