Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1896

4 oda az emberi észnek? A Földön élő emberek, állatok, növények és ásványok mind, de mind a kutató emberi ész vizsgálatára várnak. Ezen vizsgálódásai közben nem egyszer akad meg a kutató emberi ész. Eljut ahhoz a határhoz, a melyen túl nem mehet. Az elébe tóduló kérdések közöl hány marad úgy, hogy nem tud rá kielégítő választ adni. Válasszunk ki az előbb megemlített tárgyak közöl egyet és pedig olyant, a mely bennünket a legközelebbről érdekel ; mert mi is lakói vagyunk — a Földet. Tegyük ezt vizsgálatunk tárgyává. Különösen vizsgáljuk meg annak a múltját. Még pedig a múltnak is menjünk vissza a kezdetére. Hogy ezt tehessük először a jelen állapotokat kell néhány vonással rajtolnunk. Ha a tenger partján valamely emelkedettebb helyre fölmegyünk és szemünket a tenger felé irányozzuk, a tekintetünk elvész a tenger végtelenségében, a meddig csak szemünk ellát mindenütt vizet látunk, de tudjuk, hogy ez még továbbra is messze elterjed. Forduljunk most a szárazföld felé. Azt tapasztaljuk, hogy egy vonásban a most szemlélt kép az előbbivel meg egyezik, abban t. i., hogy a meddig csak ellátunk, mindenütt szárazföld terül el a szemeink előtt. De különbözik abban, hogy itt nagyobb a változatosság. Itt a szemünk megpihen a terjedelmes és kanyargó folyóktól átszelt síkságon, a melyet a munkás emberi kéz apró táblácskákra osztott fel. E táblácskákba vetett növények tarka szinei, a síkságon keresztül-kasul vonuló utak rendetlenül szétszórt falvak jól eső látványt nyújtanak a tekintetünknek. A síkság határai felé kis dombocskák emelkednek, a melyek mindig magasabbak és magasabbak lesznek. Végre a messze távolban átmennek hatalmas, égignyuló, kékesszinü hegyekbe, a melyeknek a teteje fehér, mert örökös hó és jég borítja. A tekintetünk végre elvész ezen égbe nyúló, kék hegyek magas, hólepte ormain. Egyszerre szemünkbe ötlött tehát a két kölönböző anyag, a víz és a szárazföld. Egy harmadik anyag a levegő, már kevésbbé tűnik föl, habár benne élünk, mert körülöttünk és fölöttünk terjed el. Sőt-^átjuk is, mert a távoli hegyek kékesszine, az égboltozat azur-kékje tőle származik.