Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1893

5 másrészről Lamormairii Vilmos atyának, a császár és király gyóntató-atyjának a Jézus-társaság nevében mint elfogadónak aláírásával megerősített alapító-levél lénye­gesebb intézkedései és fényes tervei ; melyek azonban a nagylelkű pártfogónak, Althan grófnak 1636. máj. 16-án bekövetkezett halálával megsemmisültek, és az egész alapít­ványt csakis mint a Jézus-társaság iránt tanúsított kitűnő jóindulat emlékét lehet tekinteni. 1 (lásd 11-ik lapon). A csehországi sóhivatalnál elhelyezett alapítványi összeg az öröklő családnak kiszolgáltatván, fia Mihály Ferdinánd gróf hajlandónak mutatkozott ugyan atyja ter­veit létesíteni, de ez nem történt meg ; s így a komá­romi jezsuita-atyák azokon kívül, amiket a boldogult gróftól még életében kaptak (templom, telkek, stb.), egyéb kedvezményben nem részesültek. Ennélfogva, ha más oldalról nem érkezik segedelem, a kellő alap hiányában másodszor is el kellett volna hagyniok Komáromot. Azonban a katholiczizmus történetében joggal nevez­hetjük a 17-ik századot a nagy alapítások korszakának. Elől járt Pázmány Péter és körülötte sorakoztak nagy szellemének osztályos társai, kik között nem utolsó helyet foglal el Orbovai Jakusich György választott szerémi püs­pök, pozsonyi és ó-budai prépost (később veszprémi, majd egri püspök), aki értesülvén a komáromi jezsuita-atyák bizonytalan helyzetéről, nem habozott összes ősi családi és még egyéb birtokainak is odaajándékozásával, külö­nösen a török háborúskodás szempontjából e kiválóan fontos védelmi helyen megtelepedésöket biztosítani. Az 1637. ápril 3-án Pozsonyban kelt alapító-levél szerint: különös kegyelme jeléül Vereb és Parman ősi családi birtokait s azoknak bármi néven nevezendő hasznait, saját elhatározásából örök joggal és visszavonhatlanul a komáromi jezsuita-atyáknak adomá­nyozza ; magára vállalván Imre és János nevű testvéreinek, ezek örököseinek s utódjainak minden terheit ; egyúttal kinyilvánítja, hogy ezen adományozásáról, ha arra felhivatik, kész valamely káp­talan előtt is nyilvános vallomást tenni ; miknek hiteléül adomány­levelét pecsétjével és kezeirásával is megerősítette. 2 (1. 13-ik lapon.) Ezen adomány-levelet Markievich Jakab, 1693/4-ben komáromi házfőnök, királyi helybenhagyás és megerősí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom