Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1893

4 totta a várost, úgy, hogy egykorú följegyzések szerint ez időben csak öt kath. család (talán csak előkelőbb család értendő ?) lakott Komáromban, kiknek szomorú sorsán a vallásos lelkű gr. Althari Mihály Adolf várkormányzó megkönyörülvén, a Jézus-társaságnak Komáromba való mielőbbi visszatérését nemcsak szivéből óhajtá, de azt tőle telhetőleg elő is mozdítá. E czélból fejedelmi bőkezűséggel kötelezvényben 70,000, — készpénzben pedig 6000 Rhénusi forintot ajánlott fel a Jézus-társaság idetelepítésére, s ezenfölül nejével együtt még a következő nagyszerű intézmények felállítását határozta el, nevezetesen : 1 -ör. a belső, vagy másképen ó-várban egy menedékházat tervezett, hol a török hódoltsági területeken az Isten dicsőségeért s a lelkek üdvösségeért működő jezsuita-atyák a támadható veszélyek idején magukat megvonhassák ; 2-szor. künn a városban egy 33 rendtag befogadására alkalmas, templommal és gymnásiummal kapcsolt társháznak vagyis kollégiumnak, végre 3-szor. a tanulóifjúság számáraegy nevelőintézetnek (seminarium) felállítását tervezte. Továbbá azt is kieszközölni igérte, hogy azon 200 birodalmi tallér, melyet a várbeli magyar és német hitszónokok 0 Felségétől évenként kapni szoktak, a Jézus-társaságra fog átruháztatni. Es hogy e jámbor szándékait mielőbb megvalósítsa, ügy benn a várban O Felségétől bizonyos épületeket eszközölt ki, valamint künn a városban s az átellenes szigeten házakat, telkeket és kerteket vásárolt össze, felajánlván a saját házát, sőt magát a sz. András templomot is, melyet — kifizetvén a Gaal-örökösöknek a reá fordított költségeket — birtokába vett. Ezek után Sumerekker Mihálytól, a Jézus-társaság ausztriai rendtartományának főnökétől egy német és egy magyar hitszónokot kért, akiknek ideiglenes ellátására addig is, míg alapítványa életbe lép, 450 Rhénusi forintot biztosított; e kérelem folytán 1635-ben Busive Gottfried és Gosztonyl István rendtagok küldettek Komáromba, kiknek — mivel a lelkészi lakásban még világi pap lakott — saját várbeli házát bocsátotta rendelkezésükre. Három év múlva, a világi pap-plébános elköltözése után, az esztergomi érsek beleegyezésével nemcsak a vártemplomnak, hanem a városbeli sz. András templomnak gondozását is reájuk bízta, biztosítván nekik egyűttal a várbeli lelkészkedéssel járó Ferdinánd-féle javadalmazást. Ezekben foglalhatók össze az 1635. szept. 26-án kelt és egyrészről Althan gróf és nejének mint alapítóknak,