Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1887

27 többet nyert, mint a mennyi neki igértetett, mert feltalálta az ő emberi méltóságát, melyről útja előtt még fogalma sem volt.«

1 Ezen önismereten kívül a szabadságra különösen közreműködött még a jobbágyok megfogyott száma is a ker. háborúk alatt, minek következtében keresettebb lett a munkás kéz, mi azután kiváltságokkal végződött. A gazdagabbaktól bizonyos feltétel alatt földet kaptak művelésre, mi a szabad földmívesek osztályának keletkezését eredményezte. Francziaországban a jobbágyok felszabadítása már nagyobb nehézségekkel járt, hol ennek végrehajtása inkább magán, mint közös ügy volt s így minden tartósabb garantiát nélkülözött. De maga a szabadság megadása is nehézséggel járt. így IX. vagy sz. Lajos egyik rendeletében meghagyta, hogy a hűbéres csakis a főhűbéres beleegyezésével bocsáthatja szabadon jobbágyát. Tehát ha volt is szabadonbocsátás, az nem volt elterjedt, s ennek általában a törvény sem kedvezett. Az előforduló kedvezések rendesen a koronától indultak ki. így X. Lajos is elrendelte, hogy »mivel a természet joga szerint mindenki szabadnak születik, s mégis a hagyomány s bevett szokás nyomán, talán elődeik hibája miatt is a köznép közül sokan különféle szolgaságra jutottak, ami nekünk igen visszatetszik ; s minthogy mi gondoljuk, hogy a mi országunk a szabadok, a frankok országa, s mivel akarjuk, hogy a mi alattvalóink helyzete a mi uralmunk alatt megjavuljon : azért tehát a mi nagy tanácsunk megkérdezése után elhatároztuk s elrendeljük, hogy mindenütt, egész országunkban, a mennyiben hozzánk s utódainkhoz tartozik, a szolgaságnak azon állapota szabadsággá változzék, s mindazoknak, kik születés, hagyomány, házasság vagy tartózkodás által szolga1 Lassn.