Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1887

16 rányára voltak ; mely változás azonban nem magában a ker. háborúk lényegében fekszik, mint inkább a társadalom megváltozott helyzetére való befolyásának tulajdonítandó. A mely változás szinte nem közvetlen eredménye a ker. háborúknak, ép úgy mint pl. a teljes búcsú engedése a ker. háborúk egyik mozgató ereje volt, de tudjuk, hogy e búcsúval való visszaélés szülte a reformátiót, s azért a ker. háborúkat még sem nevezhetjük a reformátió okának. A pápaság tehát a háborúk végén vesztett hatalmából, s nem maradhatott az, a mi volt, a mióta a királyok királyokká lettek; de elérte azt mégis, mi igen jelentékeny, hogy m i n d e n világi befolyástól független állást vívott ki magának, a mely állás őt természetszerűleg meg is illette. Ezen helyzetet nem kevésbé mozdították elő a pápai széknek ezen korbeli kimagasló alakjai, kik a fegyelem helyreállításával az egyház tekintélyét csak növelték. így II. Orbán (1088—gg), III. Incze (1198—1216), IX. Gergely (1227—41) oly kitűnő egyházfők voltak, minőkre azon mozgalmas kor várakozni látszott, s kiknek vezetésére oly égető szükség volt. De nem csekélyebb segélyt nyert az egyház egyéb szentéletű s lángbuzgalmú egyházi férfiak támogatásában is, mint a minők Bernát clairveauxi apát, assisi sz. Ferencz s aquinói sz. Tamás voltak. * * * A világi hatalom. »A feudalismus szoros értelemben véve katonai rendszer, s ez oly népek között fejlődik ki, melyek sok háborút viselnek, de kevés vagy semmi pénzük sincs a katonákat fizetni.«

1 A feudalismus kötelékében élő népek mintegy állandó sereget képeznek teljes függésben a fő földesúrtól. Csak hogy ezen feudál 1 Heeren.