Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1886

VIII. a Duna, Tisza és Maros vidékén létező katonai ke­rületeket a polgári hatóság alá helyezte; 1766-ban a jobbágyok sorsának könnyítésére ki­adta az úrbéri szabályzatot, mely a jobbágyok jo­gait és kötelességeit meghatározta ; 1769-ben az úgynevezett »Planum tabulare« törvénykezési szabályokat dolgoztatta ki, me­lyek a törvényszékeknek, főképen oly esetekben, melyek­ről külön törvény nem rendelkezik, az Ítéletek hozatalá­ban zsinórmértékül szolgáljanak ; 1772/3-ban, Lengyelország első felosztása következ­tében a Zsigmond király óta lengyel zálogban volt sze­pesi városokat az országhoz visszacsatolta; 1776-ban a magyarországi kereskedelem emelése czél­jából Fiumét Magyarországhoz kapcsolta, 1779-ben pedig szabad kereskedelmi várossá emelvén, kerületével együtt az országba bekebelezte; 1778-ban a temesi bánságot három me­gyére osztva, mint az ország kiegészítő részét visz­szakebelezte. c) A földmívelést, ipart, kereskedelmet és bányászatot illetőleg : Hasonlóképen sokat köszönhet hazánk a királynőnek a földmívelés, ipar, kereskedelem és bányá­szat fejlesztése körül is. Az anyagi jólét előmozdítását czélzó intézkedései közül kiváló fontosságúak : a földmívelés nem csekély hasznára váltak a B é g a és Sárvíz folyók csatornázása, a Kraszna folyó szabályozása folytán az ecsedi láp lecsapolása; mert ezen míveletek által nagyterjedelmű elmocsárosodott vidékek termékeny földdé váltak ; úgy­szinte a lótenyésztésre, erdőmívelésre és selyemtermelésre is gond fordíttatott;

Next

/
Oldalképek
Tartalom