Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1884
9 kevés a dologhoz értőt sikerült e tudatban megingatnia annak a könyvnek, a mely 1811-ben és másodszor 1813-ban Bolognában jelent meg a következő czimmel: „M. T. Ciceronis de Natura Deorum liber quartus; epervetusto codice MS. membranaceo nunc primum edidit P. Séraphin us ord. fr. min." A mű figyelmesebb vizsgálása azt a benyomást tette a szaktudósokra, mintha szerzőjének egyéb czélja sem lett volna, mint a katholikus vallást nevetségessé tenni ; s csalfaságát nemcsak a különféle ferde magyarázatok és a nyelvezetben előforduló idegenszerűségek mutatják ki világosan, hanem az az eljárási módja is, mely szerint Ciceróval egyes helyeket idéztet Petroniusból és Horatiusból, a kiket tehát Cicerónak ismernie és olvasnia kellett volna, mielőtt még műveiket megirták volna. Egyszóval a kiadónak csalfasága teljesen bebizonyult s semmiképen sem volt képes megingatni azon döntő okokon alapuló közös megegyezést, hogy Cicerónak említett műve csak három könyvből állott. u) Némi eltérés forog fen e műnek czime körül. A régi kiadások majd mindegyikében a „De natura deorum" czim fordul elő; mióta azonban Baiter J. Gr. és Halm K. ugyanezen műveket „De deorum natura" elnevezés alatt bocsátották közre, szokásba jött ez utóbbi elnevezés. Hogy minő joggal történt a czimnek ez az elváltoztatása, nehéz belátni; 1 5) annyival inkább, mert Cicero maga müveiben legalább 16-szor „De natura deorum" czimmel említi szóban forgó művét. 1 6) M. Junius Brutusról, a kinek ez a három könyvből 1 4) M. T. Ciceronis pars tertia, sive opera philosophie» ad optimos codices et editionem J. Viel. Leclerc recensita a M. N. Bouillet. IV. Parisiis. 1831. Növi editoris praeinonitio. 9.10. lap. — 1 5j L. Valiién : Zu Ciceros phil. Schriften. Zeitschrift f. oesterr. Gymnasien. 1873.24. 241—242 1. — 1 6) De nat. deor. I, 1; II. 67; III. 39; I. 13-ban idézi Cicero Xenophanesnek jieqi c. munkáját, melyet ö „d e natura d eor u m"-nak fordít. Ugyanígy fordítja Chrysippusnak I. 45 és Posidoniusnak I. 44. hasonló czimü munkáit. Lásd még de nat. deor. I. 6; III. 40; I. 22; de divinatione I. 4, 5; II. 1, 72; I. 3; 1. 51; de fato: 1.