Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1883

5 Elbeszélésre méltó körülmény adott erre alkalmat. IV. Béla király a tatárdulás után Komárom várát a hozzátartozó javakkal együtt egy Hevei nevti zsidó férfiúnak, a királyi kamara ispánjának (comes camerae regiae) ajándékozta, vagy, a mi valószínűbb, péuz szűkében lévén, eladta. Fiai, a harminczadnak a királynét illető jövedelmét kibérelvén, lekötötték zálogul e birtokukat. Minthogy 800 márka finom ezüsttel adósak maradtak, s e tartozásukat több ízben kitűzött határidőre sem törlesztették, a királyné legfoglaltatta a zálogul lekötött birtokot, s a király belegyeztével az említett összegért eladta Walter grófnak. Ez a Walter a várat saját költségén kijavíttatás a miért is a királyi ház szolgálatában szerzett egyéb érdemeiért IV. Bélától jutalmul nyerte 1265-ben a várjavakhoz Komárom helységet, de a lakosoknak megengedte, hogy a budai polgárok szabadságaival élhessenek. 4) Három év múlva ugyancsak IV. Béla arany pecsét alatt kiadott oklevelében újra helybenhagyá a vételt s megerősíté az 1265. évi donatiot, hozzáfoglalván Olivér úrnak, a királyné tárnokmesterének, mint a király emberének (homo regius) és Nena mesternek, az esztergomi káptalan hites kiküldöttjének a beigtatásról és a határjárásról szóló jelentését.

5) E Komárommegye és város régi topographiájára nézve rendkívül fontos oklevél tanúsága szerint a területen, a melyet ma Komárom városa elfoglal, a váron kivül Szent-Andrásfalva, Keszi és Komárom községek állottak. Közös határuk a Duna, Örs helység (villa Wrs), Gadócz puszta (terra Kothouch) és a Yág vala. A két első a várbirtokhoz tartozott, mig Komárom már ekkor ki volt véve a vár hatósága alól. Lakói királyi udvarnokok valának. Fekvését világosan meghatározza IV. Béla 1265. évi oklevele a következő szavakkal: 4) Knauz. i. m. I. 520. 5) Knauz. i. m. I. 550—560. Bőven taglalta ez okiratot Ipolyi Arnold ,,Adalék Magyarország XIII. századi helyirata és földrajzához" czimü értekezésében az „Uj Magyar Muzeum" 1858. évi folyamának 477—496. és 535—561. lapjain.